Tartalomjegyzék




Yüklə 79.33 Kb.
tarix24.04.2016
ölçüsü79.33 Kb.

Magyarország Talajai Hajdúság Frankó Soma


A Hajdúság



Tartalomjegyzék


1,1 Alföld
1,2 Hajdúság
1,2,3 Hajdúhát
1


Domborzat 2
Földtana 2
Éghajlat
3
Vizek 4-5
Növényzet
4-6
Talajok
6-9
Emberi behatás
9-10
Természeti, kultúr rokonság, Debrecen
10

1,1 Alföld
1,2 Hajdúság
1,2,4 Dél- Hajdúság
11


Domborzat 11
Földtana 11
Éghajlat
12
Vizek 12-13
Növényzet
13-14
Talajok
14
Településhálózat, Népesség 15
Források 16

1,1 Alföld
1,2 Hajdúság
1,2,3 Hajdúhát

A Hajdúhát földrajzi behatárolhatósága

A kistáj Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében helyezkedik el. Területe 804 km2 (a középtáj 51,3%, a nagytáj 1.6%-a).Domborzatát tekintve, 93-162 méter közötti a tengerszint feletti magassága, lösszel-iszappal fedett hordalékkúp síkság.

Típus

%

Hektár

Lakott terület

6,7

5364,2

szántó

82,8

66551,7

kert

1,4

1106,0

szőlő

0,0

0,0

rét, legelő

5,9

4757,6

erdő

1,4

1109,7

vízfelszín

1,9

1489,4

Terület Hasznosítás

1. ábra Hajdúháti tájrészlet a balmazújvárosi Keleti-főcsatorna mentén



Domborzat

A kistáj 93.4 és 161.3 m közötti tszf-i magasságú, lösszel, lösziszappal fedett egykori hordalékkúp síkság peremei részén, a Nyírség és a Hortobágy között helyezkedik el. ,,Szigetszerű” megjelenését a Ny-i oldalán helyenként éles tereplépcső hangsúlyozza. Az alacsonyabb É-i rész a kis relatív reliefű, max 5-7 m magas futóhomok –felhalmozódásokkal, a magasabb részeken löszös homokkal, lösszel takart enyhén hullámos síkság. A magasabb fekvésű D-i rész vertikálisan ugyancsak gyengén tagolt, de a lösszel fedett felszínt pleisztocén végi-holocén eróziós-deráziós völgyek (futásirányuk Ny-i D-i) tagolják, alföldi viszonylatban nagy sűrűségben.



Földtana

A medencealjzat felépítéséről viszonylag kevés az információ. A D-i részen szenono-paleogén flis előfordulása biztos, a középső területen feltehető, az É-i térség még ennél is bizonytalanabb. Erre a középső-miocén elvékonyodó vulkáni sorozata települt (pl.: Hajdúböszörmény környéke). A kistáj felszín közeli képződményei egy hordalékkúp-peremei helyzetet valószínűsítenek. A középső-pleisztocnénig szárazulati felszínű Hajdúhátat elérő folyók üledéke helyenként lösszel fogazódik össze. Az Északi részeken futóhomokmozgás történt würm végén, de főként apró szemű homokból álló 2-4 m vastag összlet keveset szállítódott. A Tiszta futóhomok jelenleg nincs a felszínen, valamennyit befedi a feltehetően felső-pleisztocén lösz, löszös homok. A D-i részeket 2-10 m vastag lösz, ill. az iszapos folyóvízi üledékből diagenetizálódott ártéri infúziós lösz fedi. Ehhez jelentős agyag előfordulások kapcsolódnak.



Éghajlat

Mérsékelten meleg és száraz kistáj. Északról Dél felé 1850 órától 1980 óráig nő az évi napsütés összege. Nyáron Északon 750, Délen 780-790, télen Északon 170, Délen 180 napfényes óra várható.

Az évi középhőmérséklet 9,7 – 10,0 °C, a nyári félévé 16,8-17,1 °C. Április 2-5. és október 18. között, mintegy 195-196 napon át a napi középhőmérséklet meghaladja a 10 °C-ot. Április 10-13. és október 18-20. között általában nem kell attól tartanunk, hogy a hőmérséklet fagypont alá csökken (évi 187-191 nap). A legmelegebb nyári napok hőmérsékleti maximumának sokévi átlaga kevéssel 34,0 °C fölötti. A téli abszolút minimumok átlaga – 17,0 °C körüli.

A kistáj nagy részén a csapadék évi összege csak 520 – 550 mm, de Északon ennél több (560-580mm). A tenyészidőszakban Északon 340-350 mm, máshol csak 310-330 mm esőre számíthatunk. A 24 órás csapadék Hajdúböszörményben esett 115mm. A hó takarásos napok száma az évente 38-40, átlagos maximális vastagsága 16-18 cm.

Az ariditási index értéke 1,28 – 1,33, Északon 1,19 – 1,24. Körülbelül azonos gyakorisággal lehet számítani Észak- Keleti, Északi és Dél- Nyugati szélre. Az átlagos szélsebesség 2,5-3 m/s között van. Száraz, szeszélyes csapadékeloszlású vidék, és ez elsősorban csak a szárazságtűrő növényfajok termesztését teszi gazdaságossá.

Vizek

Északon a Tisza-völgy Balsa-Rakamaz-Tiszalök közötti szakaszára, majd a folytatásban a Keleti-főcsatornára (110 km) támaszkodik, amely a kistáj Nyugati pereménvagy enek közelébe halad. A természetes vízfolyások Nyugatnak lejtve bújtatóval futnak át alatta, és a Hortobágyba folynak. Ezek: Fürj-ér (10 km, 107 km2), Vidi-ér (38 km, 261 km2), Brassó-ér (23 km, 166 km2), Pece-ér (36 km, 131 km2). Vízháztartását szárazság, gyér lefolyás és vízhiány jellemzi.

A vízfolyásokban állandó jelleggel csak csapadékos időszakokban van víz. Máskor csak tavasszal jelentkeznek árhullámok. Vízminőségük II. osztályú. A belvízi csatornahálózat hossza alig 100 km. A Keleti főcsatornán maximum 80 m3/s vízet vezetnek ki a Tiszalöki-duzzasztó tározó teréből. Ennek minősége még I. osztályú.

Á
Fehér-szik


llóvizek száma csekély, a legnagyobb a Tiszavasvár melletti szikes tó, a Fehér-szik. A mesterséges tárózók már nagyobbak. A 6 ilyen állóvíz felszíne közel 260 ha. A Pece-éren berendezett Látókép-tározó 60 ha, a Vidi-éri I. tározó pedig 68 ha felszínű.

A talajvíz mélysége 2-4 m között van a táj nagyobb részében, de Hajdúböszörménytől Délre 6 m alá mélyül. Mennyisége jelentéktelen. Kémiai jellege főleg kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, de Hajdúdorog és Böszörmény között a nátrium uralkodik. Keménysége 15-25 nk° között van, de a települések körzetében 45 nk° fölé megy. A szulfáttartalom csak Északon haladja meg a 60 mg/l-t.

A rétegvizek mennyisége nem jelentős. Az artézi kutak száma nagy. Mélységük a 100 m ált. meghaladja, ugyanígy a vízhozamuk pedig a 200 l/p-et. Hévízű kutja van Hajdúböszörménynek (62°C), Hajdúdorognak (62°C) és Hajdúnánásnak (67°C).

Közüzemi csatornahálózat egy kivételével minden településben van, a rákapcsolt lakások aránya közel 60% (2008).



Növényzet

A mai alkati vegetációban érdemi homoki növényzet az északi, deflációs területen (ahol a nyírségi homokot csak vékony löszlepel fedi) sem maradt fenn. A táj nagy részén a deráziós formákkal tarkított löszplató növényzete jellemző (az általában igen mély – 5-25 m – talajvíz miatt kevesebb lösztölgyes, több pusztai cserjés és löszpuszta lehetett egykor uralkodó), melynek maradványai elsősorban mezsgyéken és néhány kurgánon, de néha löszlegelőkön is fellelhetők. A deráziós mélyedésekben szolonyec szikesek, szoloncsák szikesek és szikes tavak, üde rétek és mocsarak találhatók. A kistáj déli részén, a Hortobágy felé eső szegély olykor láposodik is (helokrén források). Klasszikus agrársivatag, már az I. katonai felmérés térképei is annak tüntetik fel. Természetes erdő nincs, a völgyekben fűz- és nyárligetek, máshol faültetvények vannak, itt-ott erdei fajokkal. A flóra pusztulása az elmúlt évtizedekben már nem volt számottevő, kivéve a városok körüli beépítéseket. Florisztikailag fontos fajok a kopár sziki élőhelyeken: sziki ballagófű (Salsola soda), sziki pitypang (Taraxacum bessarabicum), üde réteken: szép zörgőfű (Crepis pulchra), mezei gólyaorr (Geranium pratense), sárga kígyókapor (Silaum silaus), erdei maradványnövényzetben: kislevelű nőszőfű (Epipactis microphylla), Tallós-nőszőfű (Epipactis tallosii), száraz gyepekben: élesmosófű (Chrysopogon gryllus), öldöklő aszat (Cirsium furiens), hengeres peremizs (Inula germanica), pusztai gyújtoványfű (Linaria biebersteinii), macskahere (Phlomis tuberosa), rekenyő (Rapistrum perenne), kései pitypang (Taraxacum serotinum). Kipusztult a szártalan csüdfű (Astragalus exscapus), tátorján (Crambe tataria), gyepes nefelejcs (Myosotis caespitosa), csajkavirág (Oxytropis pilosa), keleti békakorsó (Sium sisaroideum).

Fajszám: 400-600; védett fajok száma: 20-40; özöngyomok: nincs meghatározó özöngyom.




sziki ballagófű
(Salsola soda)

szép zörgőfű
(Crepis pulchra)

öldöklő aszat
(Cirsium furiens)








Talajok

A szikes talajvizű területeken a csernozjom talaj a mélyben sós, az 50-60 (int.) talajminőségi kat. sorolt réti csernozjom (1%) és az erősebben szikes, a 40-55 (int.) termékenységi kat. sorolt, mélyebben szolonyeces réti csernozjom változata (11%) fordul elő. A csernozjom talajok főként (90-100%) szántóként hasznosultak.

A mély fekvésű, szikes talajvizű területek löszös anyagain a réti szolonyeces talajok 3%-ot, az igen gyenge termékenységű (int. <25) sztyepesedő réti szolonyecek 4%-ot, a szolonyeces réti talajok pedig <0,5% területet foglalnak. Körülbelül a fele-fele részben legelőként és szántóként hasznosíthatók.

A kistáj Északi részén az erdőtalajok közül a löszös anyagon képződött, homokos vályog mechanikai összetételű, az 50-60 8int.) földminőségi kategóriába sorolt csernozjom barna erdőtalajok 1%-ot, a homokterületeken kialakult, gyenge termékenységű (int. 25-35) kovárványos barna erdőtalajok pedig 3%-ot tesznek ki. zömmel szántóként (80-85%) és részben (0-15%) erdőterületeként hasznosulhatnak.

A talajvízhatás alatti, nem szikes területek réti talajai 1%-ot, a tiszai ártéren pedig az agyagos vályog mechanikai összetételű nyers öntéstalajok 2%-ot tesznek ki. A réti talajok 15%-a és a nyers öntés 75%-a rét- legelőként és szántóként hasznosítható.

A kistáj mezőgazdaságilag hasznosítható, de a fokozott figyelmet kell fordítani a szél és a víz- erózió elleni védekezésre, az öntözési lehetőségek jobb kihasználására, valamint a talajszerkezet megóvását szolgáló növénysorrend és agrotechnika alkalmazására.




Hajdúháti csernozjom talajok e főtípusban azokat a talajokat egyesítjük, amelyekre a humusz anyagok felhalmozódása, a kedvező, morzsalékos szerkezet kialakulása, valamint a kalciummal telitett talaj oldat kétirányú mozgása a jellemzi, es amelyek az ősi füves növénytakaró alatt bekövetkezett talajképződés eredményei. Humuszosodása, a füves növényzet talajba jutott maradványainak mikrobiológiai úton bekövetkező elbomlása es átalakítása a humuszosodás. Ezt a folyamatot a melyebb szintekben csak fokozatosan csökkenő erősséggel lelhetjük fel, következményeként a csernozjom
2. ábra Balmazújváros településtől dél-keletre eső területen
talajokban a humusztartalom a mélyseggel csökken. Előfeltétele a füves növénytakaró, gyengén lúgos vagy semleges kémhatású talaj, megfelelő víz levegő, es tápanyag viszonyok, amelyek a biológiai tényezőknek kedveznek. A humuszos réteg a vízhatástól mentes típusokban fokozatosan átmenetet mutat, a réti csernozjomokban viszont nem. A kilúgozási folyamat a csernozjomokban a szénsavas meszet oldja ki a felső talajszintekből, karbonát tartalmat csökkenti. A kilúgozódásnak előfeltétele az elegendő csapadék, melynek eloszlása egyenletes. További vízveszteség eseten a sok be töményednek es kiválnak, a dolomit kicsapódásához vezet a mészlepedékes csernozjomokban. Ugyancsak feltétel a jó vízáteresztő képesség. A mészlepedékes csernozjom szelvényében a karbonátok mennyisége felülről lefelé fokozatosan nő. A ki lúgzás sosem ér el olyan mérteket, hogy a talaj elsavanyodása jelentős legyen. Agyagosodása, a csernozjom főtípusban ritka, vagy az ősi erdőtalaj-képződésnek a humuszosodással elfedett maradványa lehet. Kimutatása az agyagtartalom karbonát-mentes anyagra való átszámítása alapján lehetséges. A szénsavas mész fluktuálása, a kilúgozási folyamat jellegének következménye. Azokban a talajokban, amelyekben a sók kilúgozódása a nyári száraz idıszakban visszafordul, es a karbonátok időleges felhalmozódását idézi elő. Ez a jelenség nyáron jobban észlelhető. Só felhalmozódás a mélyebb szintekben akkor következhet be, ha a talajvíz csak kisebb mélységben tálalható. Előfeltétele a sok sót tartalmazó talajvíz, vagy a vízhatlan altalaj, mely meggátolja az oldatok további lefelé mozgását.

Következménye a talajok vízgazdálkodásának romlása es a só érzékeny nővények gyökerei számara káros réteg kialakulása. Csernozjomok típusai; réti csernozjomok kialakulásukra és tulajdonságaikra jellemző, hogy a csernozjom jellegű humusz felhalmozódást gyenge vízhatás kíséri. A vízhatás lehet a talajvíz közelségének vagy a mélyedésekben összefutó belvíznek az eredménye. A talajszelvények vízbősége s az ennek következményeként fellepő levegőtlensége a talaj agyagtartalmának


3. ábra típusos mészlepedékes csernozjom
függvénye.

Sós réti csernozjom talaj altípusában a ki lúgzás oly, kismértékű, hogy a mélyebb szintekben (1 méter alatt) a nátriumsók visszamaradnak. Előfeltétele a ki lúgzásnak az elegendő csapadék, amelynek eloszlása is egyenletes, mert ha a nedves és száraz időszakok váltakoznak egymással, a szárazság idején a ki lúgzás visszafordul, a mélybe mosott sók a talajoldattal a felszín felé vándorolnak es oldhatóságukkal fordított sorrendben kiválnak. A ki lúgzás sohasem ér el olyan mérteket, hogy a talaj elsavanyodása jelentős legyen.




4. ábra Hortobágy es Hajdúhát határának talajtani térképe

Emberi behatás

Közlekedés

Arteriális közlekedési hálózati helyzetű kerület. Középső részét metszi az M3-mas autópálya rövidebb, Déli harmadát az M35-ös autópálya hosszabb szakasza. Rajtuk kívül Keleti Nyugati irányban 2 autópálya, 5 főút és 3 vasútvonal rövid szakaszai haladnak át a területen. Állami közútjainak hossza 323 km, amelyből 101 km (31%) autópálya, valamint első- és másodrendű főút. Közút sűrűség 40 Km/100Km2, főút sűrűség 13Km/100Km2.Főút melletti településeinek aránya 30%. Vasútvonalainak hossza 72 Km. Vasútsűrűség: 8,5 Km/100Km2.

Település hálózat

A hosszan elnyúló, keskeny kistáj sajátos település rendszerrel bír; a településsűrűség nagyon alacsony (1,2 település/100Km2), a települések átlagos népességszáma viszont megközelíti a 8000-et. A 11 településből 5 városi jogállású, közülük leginkább fejlett 3 hajdúváros (Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúnánás). A városi népesség aránya így nagyon magas (2001: 90,4%), a kistáj jelentős része azonban falusi jellegű.





Természeti, kultúr rokonság

Debrecen

Debrecen a 16. század óta a térség szellemi-kulturális központja, amivé elsősorban a reformáció és rangos iskolája, a Kollégium tette. Vonzáskörzete az évszázadok alatt az Eger és Nagyvárad közötti észak-keleti országrészen alakult ki, amire ma is érvényesülő hatást gyakorol a történelmi határok megváltozása, illetve Miskolc és Nyíregyháza növekvő szerepköre. Debrecen az ország egyik legnagyobb egyetemi központja, egyeteme az ország legrégebben, folyamatosan ugyanabban a városban működő felsőoktatási intézménye. A 19. század második felében a debreceni sajtó jelentős személyiségeket vonzott a városba, bár hosszútávon megtartani nem tudta őket. Itt kezdte újságírói pályafutását pl. Ady Endre, Krúdy Gyula, Tóth Árpád. A debreceni irodalom kiemelkedő alakjai többek között Oláh Gábor, Szabó Magda, Tóth-Máté Miklós, az ország egyik legnagyobb és legismertebb költője, Csokonai Vitéz Mihály, szintén a város szülötte.Több mint 200 évvel ezelőtt, 1789-ben alapították meg Debrecenben a Nemzeti Játékszín Társaságot, amely a Fehér Ló vendégfogadó szekérszínében (a mai Megyeháza helyén) tartotta előadásait. Az első kőszínház 1865-ben készült el, és 1916-ban nevezték el a város nagy költőjéről Csokonai Színháznak. Az első igazgató Reszler István volt. Színészcsoportjában olyan művészek léptek föl, mint Blaha Lujza, Foltényi Vilmos, Fektér Ferenc. A színtársulat anyagi helyzete általában csapnivaló volt, mégis itt léptek fel a századforduló magyar színművészetének legjobbjai (pl. Krémer Jenő, Bércky Ernő, Rózsa Lili, Rózsahegyi Kálmán, Csortos Gyula). A színházban napjainkig jeles színészek és rendezők alkotnak.


1,1 Alföld
1,2 Hajdúság
1,2,4 Dél-Hajdúság

A kistáj Hajdú-Bihar megyében helyezkedik el. Területe 763km2 (a középtáj 48,7%-a, a nagytáj 1,5%-a).



Domborzat

A kistáj 87 és 114,3 m közötti tszf-i magasságú, löszös iszappal fedett hordalékkúpsíkság. A felszín vertikálisan gyengén szabdalt, a relatív relief mindenütt 10m/km2 alatt marad (átlagos értéke 2,5/km2). Az orográfiai domborzattípusok szempontjából a legnagyobb részt az alacsony, ármenetes síkság foglalja el, az É-i területek az enyhén hullámos síkság kategóriájába sorolhatók. A síkságba változatosságot csak az 1-3m magas folyóhátak, kunhalmok és a 2-3 m magas, löszös homokkal fedett homokbuckák visznek. A terület D-i részét nagy sűrűségben fedik a különböző feltöltődési stádiumban levő gyakori folyómedrek (ezekhez parti és övzátonyok kapcsolódnak).



Földtan

A medencealjzatot DNy-ÉK-i és erre merőleges szerkezeti vonalak erősen feldarabolták. Így a mélyben flis, valamint átalakult kristályos kőzetek találhatók, ezekre helyenként középső miocén vulkáni sorozat települt. A Derecskei-árokban az alaphegység kb. 6km mélyre süllyedt, s erre jelentős vastagságban jura és kréta üledékes kőzetek települtek. A jelentős vastagságú, földgázvagyont rejtő (Hajdúszoboszló, Ebes) pliocén rétegsorokra helyenként 200 m-es pleisztocén folyóvíz üledék települt. Ennek felépítésében a Sajótól a Körösig számos folyó vett részt. A würmtől kezdődően a különböző folyóvíz rétegekre finomszemű (iszapos, agyagos) üledékek rakódtak, s a periglaciális éghajlaton többnyire lösz-szerkezetet vettek fel, helyenként azonban ártéri, mocsári iszapként, agyagként maradtak meg. Az alacsonyabb szinteket mindenütt folyóvizek járták be, a képződött üledékek (folyóvíz homok, ártéri lösziszap stb.) és formák is ehhez kötődnek.



Éghajlat

Mérsékelten meleg és száraz éghajlatú kistáj. Közel 1960-2000 óra évi napsütés várható, ebből nyáron közel 800 télen 180 óra körüli a napfénytartam.

A hőmérséklet évi és vegetációs időszaki átlaga 9-9- 10,1 °C, ill. 17,0- 17,2 °C. A 10 °C középhőmérsékletet meghaladó napok ápr. 1-3. és okt. 19-20. közé esnek (évente 198-200 nap). Az ápr. 10-12. és okt. 19-21. közötti időszakban általában már nem csökken a hőmérséklet fagypont alá (évente 190-194 nap). Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 34,0- 34,5 °C, a minimumoké -16,5 °C körüli.

Az évi csapadékösszeg 520- 560 mm (D-en a több), a nyári félévé 310- 320 mm. A 24 órás csapadékmaximum 91 mm és Hajdúszoboszlón esett. A hótakarós napok átlagos száma 36-38, az átlagos maximális hó vastagság 16- 17 cm. Az ariditási index értéke 1,26 év 1,34 közötti. ÉK-i, É-i és D-i a legnagyobb valószínűséggel előforduló szélirány. Az átlagos szélsebesség 2,5 és 3m/s közötti. Kifejezetten száraz, de nem túl meleg éghajlatú kistáj, s ez a kevésbé vízigényes növénykultúráknak kedvező.



Vizek

A Közép- Tisza K-i vidékének fő vízfolyása a Keleti- főcsatorna, amely 110 km-es hosszából 27 km-t tesz meg a tájon belül. Keresztezik folyását K-ről Ny felé a Kősely (91 km, 777 km2) és a Hamvas- főcsatorna (46 km, 386 km2), DK-en érinti a Sárréti- csatorna (70 km, 386 km2). A Kősely a Kondoros (30 km, 234 km2) és a Tócó (25km, 131 km2) összefolyásából keletkezik. Vízben szegény, gyér lefolyású, száraz terület.

Vízjárási adataink főleg a Kőselyről vannak. Nádudvarnál a vízállások ~ 17 és 172 cm, a vízhozamok 0,01 és 28 m3/s között váltakoznak. A közepes vízhozam 2m3/s volt. Árhullámok csak tavasszal és ritka nagy csapadékokkal szoktak jelentkezni, míg az év többi részében alig van víz a medrekben. A mélyen fekvő belvizes területet 400 km-nél hosszabb csatornahálózat ágazza be.

Az állóvizek száma viszonylag nagy, mert a sok mesterséges tározó és halastó is. A 10 természetes tó együtt 34 ha. Közülük a Nádudvar melletti Kerülő-ér tava (7ha) a legnagyobb. A 9 tározó területe együtt meghaladja az 1400 ha-t. Egyedül a Kaba-tetétleni több 1100 ha-nál. Jelentős (143 ha) még a nádudvar is.

A „talajvíz” sehol sincs 4 m-nél mélyebben, sőt Földestől DK-re már 2 m alatt megtaláljuk. Mennyisége nem számottevő. Kémiai jellege a terület középső harmadában nátrium-, máshol kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos. Keménysége nagyobbrészt 25 nk° alatt van, de a települések körzetében tetemesen meghaladja ezt az értéket. A szulfáttartalom 60- 300 mg/l között van, de Nádudvar térségében a 600 mg/l-t is eléri.

A rétegvizek mennyisége nem jelentős. Nagyszámú ártézi kútjának az átlagos mélysége meghaladja a 100 m-t. A vízhozamok eléggé jelentékenyek, de nincs összefüggés a mélységgel. Földesnek 66°C-os, Hajdúszoboszlónak 78°C-os, Kabának 44°C-os, Nádudvarnak 45°C-os, Püspökladánynak 47°C-os, nátrium-kloridos ásványvize van. A hajdúszoboszlói hévíz gyógyvíz minősítésű, és nemzetközi hírű gyógyfürdőt üzemeltet.

A települések többségében van hosszabb-rövidebb csatornahálózat, a rákapcsolt lakások aránya 54,7% (2008).
Növényzet
Alapvetően agrársivatag, északi és déli peremein nagyobb szikes legelőkkel, utóbbinál sztyepptál eredetű szikes tavakkal. A Hajdúságnak a Hajdúhátnál egyhangúbb felszínén a deráziós völgyek lankásabbak, és szinte mind elszikesedett (kis részben ez SZÓDÁS-SZOLON CSÁKOS szikest jelent), a Kösely völgyrendszerében mély vizű mocsarak és nádas-gyékényes úszólápok vannak. Az alkati vegetáció nagyobb foltjait ezek és a néhány tíztől néhány százhektáros szolonyec szikes puszták teszik ki, melyek jó részét ma már nem legeltetik. A lösznövényzet máig elég faj gazdag, noha az egyes mezsgyék területe általában kicsi, és viszonylag zavartak is.

A lösznövényzet őrzői ezek és néhány kurgán, melyek közül egyesek a vegetációja meglepően ép. A táj szikes tavainak nagy részét elvesztette, de még mindig sok értékes maradvány van. Ma Hajdúszoboszló és Debrecen terjeszkedése és a kihasználatlan gyepek felszámolása jelenti a fő veszélyforrást. Florisztikailag fontos fajok: a kopár és füves sziki élőhelyeken pozsgás zsázsa (Lepidium crassifolium), erdélyi útifű (Plantago schwarzenbergiana), magyar sóballa (Suaeda pannonica), sziki pitypang (Taraxacum bessarabicum); sziki erdősztyepp-maradványokon: fátyolos nőszirom (Iris spuria); úszólápokon: villás sás (Carex pseudocyperus), tőzegpáfrány (Thelypteris palustris); üde réteken: csátés sás (Carex divisa); száraz gyepekben: tavaszi hérics (Adonis vernalis), kék atracél (Anchusa barrelieri), fehér zanót (Chamaecytisus albus), hengeres peremizs (Inula germanica), festő csülleng (Isatis tinctoria), pusztai gyújtoványfű (Linaria biebersteinii), macskahere (Phlomis tuberosa), törpemandula (Prunus tenella), rekenyő (Rapistrum perenne), gór habszegfű (Silene bupleuroides), karcsú zsombor (Sisymbrium polymorphum). Kipusztult a szennyes ínfű (Ajuga laxmannii), öldöklő aszat (Cirsium furiens), tátorján (Crambe tataria), kései pitypang (Taraxacum serotinum). Fajszám: 400-600; védett fajok száma: kevesebb mint 20; özönfajok: gyalogakác (Amorpha fruticosa) 2.


TALAJOK

A felszínt borító löszös üledék 63%-án vályog mechanikai összetételű, nem felszíntől karbonátos, azaz kilúgozott, 3-4% szerves anyagot tartalmazó, kedvező termékenységű (int. 85-110) réti csernozjom talajok találhatók, amelyek 95%-ban szántóként és legelőként, valamint erdőterületként hasznosíthatók.

A Hajdúsággal határos É-i területen még kedvezőbb földminőségi besorolású (int. 95-120) alföldi mészlepedékes csernozjom talajok fordulnak elő 11% területen. Szántóként 95%-ban, valamint legelőként hasznosíthatók.

A szikes talajvizű réti csernozjom talajok agyagos vályog fizikai féleségű, a 45-60 (int.) földminőségi besorolású, mélyben sós réti csernozjom változata 6% területen, a némileg gyengébb minőségű (int. 35-45), mélyben szolyonyeces réti csernozjom változata pedig +% területen jelenik meg. A mélyben sós változata 85%-a és a mélyben szolonyeces változat 15%-a hasznosítható szántóként, a fennmaradó rész pedig legelőként és erdőként.

A szikes talajok a kistáj 17%-án fordulnak elő. A löszős üledékeken képződött, agyag mechanikai összetételű réti szolonyec talajok 14%-ot foglalnak. A 20 (int.) pontnál is gyengébb földminőségű, agyagos vályog mechanikai összetételű sztyepesedő réti szolonyec talajok 3%-ot borítanak. A szikes talajok 40, ill. 60%-a legelőként, a fennmaradó rész pedig szántóként hasznosulhat.

A szikes talajok jelenléte ellenére a táj mezőgazdaságilag értékes.



Településhálózat

A kistáj ritkásan betelepült, a településsűrűség mindössze 1,2 település/100km2, az átlagos településméret viszont közel 8600 lakos. A településből 5 városi jogállású, közülük elsősorban Hajdúszoboszló és Püspökladány rendelkezik táji szerepkörrel is. A város népesség aránya (2001: 82,9%) jóval az országos átlag feletti, a kistáj jelentős része azonban falusias jellegű. A néhány falu népes, jórészt 3000-esnél nagyobb település.



Népesség

Mivel a népes települések kiterjedt határral rendelkeznek, a népsűrűség eléggé alacsony (2001: 71 fő/km2). A népességmaximum 1980-ban volt, de azóta alig csökkent a népességszám (2001:77 380 fő). A korszerkezet kedvező, a gyermekkorúak aránya jelentősen meghaladja a 65 év felettiekét (2001: 19,2, ill. 14%). Az elöregedési index értéke a települések többségében kedvező (<100), előregedő helység nincs. Az iskolázottsági mutatok viszont még Debrecen fényében is eléggé rosszak, főleg a magasan képzettek aránya alacsony, a diplomásoké (2001: 5,6%) a fele sincs az országos átlagnak.

Vallási téren a reformátusok dominálnak, a lakosság közel fele kálvinista. A római katolikusok aránya 8,9%, a görög katolikusoké pedig csak 1,4% (2001). A vallási képet jelentősen befolyásolja,hogy a lakosság közel 1/3-a felekezethez nem tartozónak vallotta magát 2001-ben. A lakosság döntő része (több mint 96%) magyar.

Források :

Tajhatar vizsgalat Balmazujvaros hataraban

(Hortobagy es Hajduhat) Penzes Richard

Magyarország kistájainak katasztere


Szerkesztette:Dövényi Zoltán
MTA Földrajztudományi Kutatóintézet
Budapest, 2010

ALFÖLD - földrajzi kistájak növényzete http://www.novenyzetiterkep.hu/?q=magyar/node/390#1.11.11.

World reference base for soil resources 2006
MAGYARORSZÁG TALAJAI -
http://www.uni-miskolc.hu/~ecodobos/ktmcd1/huntalajok.htm
Képek :
Tajhatar vizsgalat Balmazujvaros hataraban

(Hortobagy es Hajduhat) Penzes Richard





Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©azrefs.org 2016
rəhbərliyinə müraciət

    Ana səhifə