Merre tart a következő években a pesti tőzsde? Simor András a tőkepiaci szövetségekről, a kereskedés biztonságáról



Yüklə 22.03 Kb.
tarix29.04.2016
ölçüsü22.03 Kb.
Merre tart a következő években a pesti tőzsde?

Simor András a tőkepiaci szövetségekről, a kereskedés biztonságáról
Mikor következik el az idő, amikor a Budapesti Értéktőzsde elnökének újra aktív szerepet kell vállalnia? Milyen szövetségek alakulnak az európai tőzsdék között? Biztonságos-e a tizedik születésnapját ünneplő pesti börze? Vásárol-e részvényeket a BÉT elnöke? Többek között ezekre a kérdésekre válaszolt Simor András, a Budapesti Értéktőzsde elnöke, aki 1998-ban vette át ezt a megbízatást a pénzügyminiszterré kinevezett Járai Zsigmondtól.


  • Ön kétszer okozott sokaknak nagy meglepetést. Először, amikor sikeres menedzser-karrierjét látszólag megakasztva, elvállalta a tőzsdeelnöki tisztséget, amely addig egy protokolláris tisztség volt. Elődeitől eltérően nagyon aktív szerepet vállalt a tőzsde átalakításában. A második meglepetés az ősszel következett, amikor a tőzsdeelnökség mellett a Deloitte & Touche könyvvizsgáló cég magyarországi leányvállalatának is elnöke lett. Befejeződött a Budapesti Értéktőzsde stratégia-váltása?




  • Amikor a tőzsdeelnökké választottak, úgy gondoltam, hogy ez egy alapvetően tiszteletbeli funkció, ugyanúgy kellene működnie, mint egy részvénytársaság elnökének. Bizonyos helyzetekben több feladata van, de a normális üzletmenet mellett ez egy részmunkaidős feladat. Én ezt így is vállaltam el, de rövidesen kiderült, hogy sok mindenen változtatni kell, ezért az első fél-háromnegyed évben sokkal többet dolgoztam, mint amennyit egy ilyen funkcióban el lehetne várni. A tőzsde akkori helyzete indokolttá tette, hogy aktív részese legyek az átalakításnak. Megtörtént a menedzsment cseréje, lezajlott egy számítástechnikai váltás, s meg kellett változtatni az egész kapcsolatrendszert a tagok, a tőzsdetanács és a tőzsdetitkárság között. Mindezek után tettem eleget a Deloitte felkérésének.




  • Az ön koncepciójának lényeges eleme volt a tőzsde részvénytársasággá alakítása. Ez a folyamat még nem fejeződött be.




  • Ez így van. Egy cég, egy szervezet életében mindig vannak nagy célok, nagy projektek, nagy teljesítményt igénylő feladatok, amelyek több energiát igényelnek. Soha nem mondhatjuk azt, hogy egy ilyen folyamat lezárult, de ebben a munkában eljutottunk arra a pontra, amikor a tőzsdeelnökre már nem hárul aktív szerep. Úgy ítéltem meg, hogy az átalakított menedzsment teljes mértékben képes ellátni feladatait.




  • Az előttünk álló időszakban a pesti tőzsdének meg kell találnia a helyét a globalizációban, a tőzsdék szövetségében és az Internetes kereskedés következtében átalakuló struktúrában. Nem lehet, hogy ebben az időszakban még mindig egy aktív tőzsdeelnökre lenne szükség?




  • De igen. Azt gondolom, hogy újra jönni kell egy olyan állapotnak, amikor arról kell majd dönteni, hogy a tőzsde a kialakuló szövetségekben, egyesülésekben milyen helyet találjon magának. Ekkor majd újra aktívabb szerepet kell vállalnia a tőzsdetanács tagjainak és az elnöknek is. De ez sokkal inkább az alternatívák közötti válogatás lesz, s csak kisebb részben a gyakorlati munkában való részvétel. Emiatt gondoltam azt, hogy részt kell vennem az Európai Tőzsdék Szövetségének idei közgyűlésén, ahol módom volt ezekről a kérdésekről az európai tőzsdék vezetőivel beszélgetni. Rendkívül izgalmas volt, mert egy kicsit bele lehetett látni a kártyákba. Azt tapasztaltam, hogy – más szakmákhoz viszonyítva – meglepő nyíltsággal beszéltek a résztvevők a terveikről.




  • A szövetségek formálódásakor milyenek az erőviszonyok. Tartja-e London a tradícióiból eredő előnyét?




  • Úgy látom, hogy a jövőben nem egy domináns szereplő fog irányítani a piacon. Jelenleg Európában négy olyan konstrukció van kialakulóban, amelyeknek lehet szerepe hosszabb, rövidebb ideig. Ezek még nem kialakult szövetségek, de már látszik a koncepció és elvi egyetértés van a szereplők között. Az egyik ilyen a skandináv tőzsdék együttműködése, amely átfogja a balti államokat is. A svéd tőzsde által kifejlesztett kereskedési rendszerre kapcsolódnának a csatlakozó tőzsdék tagjai, s ebben az egységes rendszerben kereskednének az összes, csatlakozó ország papírjaival. Mindemellett a nemzeti tőzsdéknek megmaradna a felügyeleti, szabályzatalkotó funkciója. Tehát a bevezetéseket kézben tartanák, a kibocsátókat felügyelnék ugyanúgy, mint azt megelőzően. A másik kialakulóban lévő együttműködés a francia, a holland és a belga tőzsde egyesülése. Ez az előbbinél szorosabb integráció lenne. A három országban gyakorlatilag egy tőzsde lenne, egységes szabályokkal, egységes informatikai rendszerrel. Mindemellett az elszámolási rendszert is egységesítik, azaz egyetlen elszámoló ház fogja az egy társaságba tömörülő tőzsdék ügyleteinek elszámolását végezni. A harmadik formálódó szövetség az angol és a német tőzsde között jöhet létre. Szándéknyilatkozatban kifejezte még csatlakozási szándékát a milánói és a madridi tőzsde. A német informatikai rendszert használnák a csatlakozó tőzsdék. A nagy cégek papírjaival Londonban, az ottani szabályok szerint kereskednek majd, a kisebb, növekvő cégek részvényeivel pedig a frankfurti tőzsdén lehet majd üzletelni, az ottani szabályzatoknak megfelelően. Arról még nincs kialakult elképzelése a feleknek, hogy az elszámolási rendszert miképp szervezik meg. A negyedik kristályosodási pont még csak a szándékok szintjén alakult ki. Ez a svájci tőzsde együttműködése egy Trade Point nevű, Angliában működő kereskedési rendszerrel, ami valójában nem tőzsde. A közös munka lényege az lenne, hogy a svájci tőzsde gyakorlatilag átvenné az angol szabályokat, felügyeleti rendszert, s így alakítanának ki egy kereskedési plattformot. Ez azért érdekes, mert a svájci egy közismerten nagyon hatékony, több száz éve működő tőkepiac, mégis kénytelen elfogadni, hogy a nemzetközi versenyképességének megőrzése érdekében át kell állnia az angol felügyeleti és szabályozási rendszerre, mert ez az, amit a befektetők és a brókerek leginkább elfogadnak. Ezek a pillanatnyilag látható, alakuló szövetségek. Így alakulnak azok a pólusok Európában, amelyek keretet adnak egy további versenynek. A következő évek arról fognak szólni, hogy e négy tömörülésnek be kell bizonyítania, hogy életképesek és meg tudják valósítani a rendkívül izgalmas és érdekes szándékaikat.




  • Magyarország számára mi lenne jobb? Megvárni, hogy melyik szövetség lesz a nyertes, s ahhoz csatlakozni, vagy kiválasztani a legesélyesebbet és korábban integrálódni?




  • Én azt hiszem, hogy ennek a versenynek nem egy nyertese lesz. A tőzsdék piaca valószínűleg ugyanolyan lesz, mint bármely más termék piaca. Nem egy európai szereplő marad, amely diktál és uralkodik, hiszen ez egy olyan monopolhelyzetet teremtene, amely a versenygazdaság szabályaival teljes mértékben ellenkezik. Hiszem, hogy legalább kettő, vagy három szereplő fog teret nyerni az európai piacon. Ezek majd alapvetően diktálni fogják a feltételeket, de egymással versenyezve, megpróbálják majd egymást kordában tartani. A mi feladatunk most az, hogy minél jobb kapcsolatokat alakítsunk ki ezekkel a piaci szereplőkkel. Amikorra megvalósulnak ezek az elképzelések, s a szereplők elgondolkodhatnak azon, hogy tovább nyissanak, az unióba nem tartozó országok felé, akkor tudjunk majd élni a lehetőségekkel. Másrészt arra kell koncentrálnunk, hogy mindazt a hatékonyságfejlesztést, ami még lehetséges, mielőbb megcsináljuk, hogy jobb tárgyalási pozícióba kerüljünk ezekkel a nemzetközi mamutokkal. Ha egynél több működő szövetség lesz, akkor ez már önmagában javítja az esélyeinket, de ahhoz, hogy a tárgyalási pozíciónk valós legyen, arra van szükség, hogy be tudjuk bizonyítani a világnak, a befektetőknek és a brókereknek, hogy a Budapesti Értéktőzsde egy hatékonyan működő tőzsde, ahol gyorsan, olcsón, biztonságosan, átlátható módon lehet kereskedni. A technológiai versenyben pedig képesek vagyunk helytállni. Eddig ezt sikerült bizonyítanunk. Mutatja ezt, hogy az elmúlt években folyamatosan nőtt a forgalmi részarányunk, amely megmutatja, hogy a magyar részvényekkel milyen arányban kereskednek a BÉT-en és külföldön. Ez az arány az utóbbi években a korábbi húsz-harminc százalékról ötven százalékra emelkedett.

  • Amikor Önt elnökké választották, egymást követték a brókercsődökről szóló hírek. Abban a helyzetben nem volt meglepő, hogy a programjának legfontosabb eleme a tőzsde biztonságának növelése volt. Sikerült-e teljesíteni ezt a célkitűzést?

  • Tudtunk ez ügyben is előrelépni, de úgy gondolom, messze nem tartunk ott, ahol lehetne. Egyrészt: próbáltuk a saját ellenőrzési szerepünket javítani, úgy, hogy megelőzhessük azokat a bajokat, amilyenek a brókercégeknél bekövetkeztek. E tekintetben a tőzsde az elvárhatónál nagyobb szerepet vállalt a közelmúltban. A tőzsdének a saját tagjai ellenőrzése során alapvetően a tőzsdei kereskedés tisztaságát kell őriznie. Meg kell előzni a bennfentes kereskedelem előfordulását, az árfolyam-manipulációs kísérleteket, be kell tartatni a tőzsdei szabályzatokat. Nem feladata a tőzsdének a brókerek és a befektetők kapcsolatrendszerének ellenőrzése, szabályozása. Mivel korábban itt voltak a legnagyobb bajok, a tőzsde az elmúlt egy-két évben olyan szerepet is vállalt, amely nem tartozik szigorúan a feladatai közé. Azért tettük ezt, mert úgy gondoltuk, hogy a befektetők és brókerek közötti rossz viszony kihat a tőzsdére is. Úgy látom, hogy a felügyelet megerősödésével lehetővé válik számunkra, hogy visszavonuljunk erről a területről. A másik eszköz, amivel sokat tehetünk a biztonság növeléséért, a nyilvánosság szélesítése. Azzal, hogy több információt adunk magunkról, a piacról, azzal segítünk a befektetőnek -, akinek döntenie kell, hogy kihez vigye a pénzét, mibe fektessen -, hogy okosabb döntéseket hozhasson, elkerülhesse a felesleges kockázatokat, s kevéssé kerülhessen olyan megalázó helyzetbe, amikor becsapva, kifosztva érzi magát. Ennek jegyében a közeljövőben újjáalakul a tőzsde Internetes honlapja. Hamarosan olvashatók lesznek itt a brókercégek tavalyi pénzügyi eredményei, majd pedig folyamatosan a negyedéves adatok. Ezzel nem csak az Internetet figyelő befektetőknek segítünk, hanem – remélem a sajtó közvetítésével – valamennyi befektetőnek. Erre az adatközlésre a brókercégeket nem tudjuk ugyan kötelezni, de azt gondolom, az is egy fontos információ lesz a befektetők számára, ha valamelyik tőzsdetag nem él ezzel a lehetőséggel. Ugyanilyen fontosnak tartom, hogy a kibocsátók információi gyorsabban jussanak el a piac többi szereplőjéhez. A bennfentes kereskedelem egyik lehetőségét az teremti meg, ha az események megtörténése után hosszú idő telik el annak közzétételéig. Mindaddig az információ birtokosai előnyt élveznek a többi befektetővel szemben. Hamarosan a tőzsde honlapján olvashatók lesznek a kibocsátói tájékoztatások, s így lényegesen lerövidülhet az az időszak, amely bennfentes kereskedelemre ad lehetőséget. Hasonló megfontolásból döntött úgy a legutóbbi ülésén a tőzsdetanács, hogy a BÉT vezető tisztségviselői és alkalmazottai számára szigorú korlátokat állít értékpapír-ügyleteikkel kapcsolatban. A menedzsment csak állampapírokat vásárolhat, a tőzsdetanács tagjai, valamint az alkalmazottak pedig bejelentési kötelezettségük mellett vállalták, hogy alávetik magukat a tőzsde ezzel kapcsolatos, esetleges vizsgálatainak.

  • A tőzsde elnöke magánemberként milyen befektetési stratégiát tart célszerűnek?

  • Saját befektetéseimet vagyonkezelő gondozza, amelynek a tőzsdei korlátozás mellett a Deloitte & Touche-nél betöltött funkciómból eredő tilalmakat is be kell tartania, hiszen azoknak a társaságoknak a részvényeiből tilos vásárolnom, amelyek mérlegeit a cégünk hitelesíti, s mély betekintése van a gazdálkodásukba. Aki pedig ilyen típusú tanácsot szokott kérni tőlem, annak egyrészt azt javaslom, hogy ossza meg a megtakarításait az ingatlan-, értékpapír- és esetleg a műtárgypiac között. Aki kevesebb pénz fölött rendelkezik, s ezt nem teheti meg, annak viszont a legkevésbé kockázatos állampapír-befektetéseket ajánlom. Arra, hogy melyik részvénnyel lehet a következő időszakban legnagyobb profitra szert tenni, helyzetemnél fogva nem tehetek javaslatot, de őszintén szólva, nem is tudnám megmondani.

Zelei Béla


Yüklə 22.03 Kb.

Dostları ilə paylaş:




Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©azrefs.org 2020
rəhbərliyinə müraciət

gir | qeydiyyatdan keç
    Ana səhifə


yükləyin