Orvosi pszichológia tankönyv részletes tartalma I. fejezet Orvosi pszichológia




Yüklə 3.95 Mb.
səhifə5/66
tarix26.04.2016
ölçüsü3.95 Mb.
1   2   3   4   5   6   7   8   9   ...   66

A vérátfolyásos vizsgálatok és a hipnózis

A regionális vérátfolyásos vizsgálatok jelentős áttörést hoztak az agy működésének folyamatos monitorozásában hipnózisban. A vizsgálatok általában a nyugalmi és a hipnotikus állapot agyi aktivitásmintázatát hasonlítják össze, s közös eredménye e vizsgálatoknak, hogy hipnózisban jellegzetes módosulások figyelhetők meg az egyes agyterületek aktivitásában az éber állapothoz képest.

Maquet és mtsi. (1999) például kimutatták, hogy ugyanaz a feladat – élettörténeti emlékképek felidézése – eltérő agyi aktivitásmintázattal járt éber és hipnotikus állapotban.

Több pozitron emissziós tomográfiás vizsgálat egybehangzóan bilaterálisan a poszterior területek, valamint a jobb oldali anterior cinguláris kéreg aktivitásfokozódását mutatta ki (Jasiukaitis és mtsi., 1996; Maquet és mtsi., 1999; Rainville és mtsi., 1999; 2002). Ez egyrészt a részleges "defrontalizáció" jelenség létezését igazolja, melynek együtt járói az éber állapotra jellemző akarati és tudati funkciók megváltozása, másrészt az anterior cinguláris kéreg döntő szerepet játszik a figyelmi, az emocionális és az akarati folyamatokban is. Több vizsgálat megerősítette azt is, hogy hipnózisban a jobb inferior parietális gyrus aktivitása lecsökken (Rainville és mtsi., 1999; 2002). Ennek a területnek döntő szerepe van az éber állapotra jellemző énérzések fenntartásában.

Fontos előrelépést jelent Rainville és mtsi. (2002) vizsgálata, amelyben pszichés állapotjellemzőket korreláltattak az egyes agyterületek aktivitásával. Így például az ellazulás mértéke az occipitális kéreg aktivitásával, a fájdalom elnyomására irányuló szuggesztió hatására prefrontális területek és az anterior cinguláris kéreg bizonyos területe aktiválódott, továbbá a hipnotikus élménybe való bevonódás mértéke az anterior cinguláris kéreg , a thalamusz és a prefrontális kéreg egyes területeinek fokozott aktivitásával járt, ami a tudati és figyelmi folyamatok szerepét emeli ki a hipnózisban.

Összességében a regionális vérátfolyást mérő vizsgálatok is megerősítik, hogy a hipnotikus állapot egy sajátságos agyi aktivitásmintázattal különíthető el más módosult tudatállapotoktól és az éber állapottól, s az eredmények összecsengenek a pszichofiziológiai és neuropszichológiai vizsgálatok eredményeivel.



Valóban módosítja-e a hipnózis a perceptuális élményt?

A hipnózissal szembeni szkepticizmus gyakori érve, hogy a perceptuális élmények hipnózisbeli megváltozása valójában csupán a szociális elvárásnak való megfelelés, és nem tettenérhető neurális folyamatok következménye.

A szisztematikus hipnóziskutatás kezdetén Hilgard és mtsi. (1974) már kimutatták, hogy a jegesvíz tesztben, melyben az alany karját jeges vízbe meríti, hipnotikus analgéziás szuggesztióval nem jelenik meg az éber állapotban megfigyelhető szívfrekvencia növekedés.

A hipnoanalgéziás és -anesztéziás vizsgálatok azt mutatják, hogy az alanyok valóban képesek aktívan befolyásolni fájdalomélményüket.

A fájdalom centrálisan két rendszerben dolgozódik fel (Jones, 1997), a mediálisban, amely az anterior cinguláris kéreg és egyéb prefrontális területekhez, valamint az insulához kapcsolódik (Hofbauer és mtsi., 2001), míg a laterálisban szomatotopikusan képeződik le az elsődleges és másodlagos szomatoszenzoros kérgen. A fájdalomra irányuló figyelem és a fájdalom kínzó élménye az anterior cinguláris kéreg eltérő területeinek aktivitásához köthető (Hofbauer és mtsi., 2001), vagyis az anterior cinguláris kéreg eltérő neuronjai aktiválódnak figyelmi folyamatokban és fájdalomérzetre. (lsd fájdalom fejezet)

Rainville és mtsi. (1997) vizsgálatában a fájdalomingerléssel átellenes jobb anterior cinguláris kéreg, az I-es és II-s szomatoszenzoros kéreg és a jobb inzuláris kéreg aktiválódott. A hipnózis önmagában nem befolyásolta sem a fájdalom intenzitását, sem annak kellemetlenségét. A fájdalom kellemetlenségére vonatkozó fokozó vagy csökkentő szuggesztiók szignifikáns különbséget viszont csak az anterior cinguláris kéregben idéztek elő, míg az SI és SII nem változott. Ez azt bizonyítja, hogy a fájdalom affektív komponenséért az anterior cinguláris kéreg aktivitása a felelős, és ezt szuggesztióval sikeresen lehetett módosítani. Ez egybecseng azokkal az eredményekkel, hogy krónikus fájdalomban végzett prefrontális lobotomia után a betegek továbbra is észlelik a fájdalmat, de megszűnik a fájdalom szenvedés komponense. Fontos megjegyezni, hogy hipnózisindukcióra, ill. fájdalomra az anterior cinguláris kéreg két eltérő területe aktiválódik!

Hofbauer és mtsi. (2001) vizsgálták a fájdalom agyi neurális aktivitását éber és hipnotikus állapotban, és hipnózison belül mérték az analgéziás szuggesztió hatását is. Eredményük szerint az éber és fájdalomcsökkentést nem célzó hipnotikus állapotban az említett két fájdalomrendszer aktiválódott. Amikor hipnózisban a fájdalom intenzitását növelő majd csökkentő szuggesztiót alkalmaztak, mind az I-s, mind a II-s szomatoszenzoros áreában növekedett a regionális vérátfolyást, de a anterior cinguláris kéregben, bár a fájdalom aktiválta a kérget, a kétféle szuggesztió nem okozott szignifikáns változást.

Utóbbi két vizsgálat azt is bizonyította, hogy hipnózisban lehetséges a fájdalom két dimenziójának külön-külön való módosítása.


Kosslyn és mtsi. (2000) színes ill. szürke árnyalatú téglalapokkal borított mintázatot mutatott be erősen hipnábilis alanyainak éber ill. hipnotikus állapotban. A "színelemző" agyi területeket éber állapotban azonosították be. Amikor az alanyok hipnózisban voltak, mindkét féltekében azon területek aktiválódtak, melyek a színes mezők észlelésekor aktiválódtak éberen, ha úgy szólt a szuggesztió, hogy színes ábrát látnak, függetlenül attól, hogy a színes vagy a szürke foltokat ábrázoló táblát látták-e. Hasonló instrukció hatására éberen csak a jobbféltekei "színmezők" aktiválódtak, ami az alanyok igyekezetét és fantáziáját tükrözte. A kísérlet jól demonstrálja a "szerepjátszás" és a valódi hipnotikus állapot közti különbséget is, tovább demonstrálja azt a tényt, hogy a perceptuális élmény már feldolgozás előtti szinten módosul.

Hasonló eredményt jelez Jasiukaitis és mtsi. (1996) eredménye, amelyben egy vizuális akadály szuggesztiója valóban lecsökkentette az így "eltakart" látvány kiváltotta vizuális kérgi potenciált.


A hipnotikus hallási hallucinációk vizsgálata (Szechtman és mtsi., 1998) szintén arra mutat, hogy a hipnózisban elképzelt, hallott és hallucinált hangok eltérő kérgi területeket aktiválnak. Az elképzelt hangok szubjektíve abban különböznek a hallucinált hangoktól, hogy előbbieket úgy éli meg a személy, hogy azt ő generálja, utóbbiakat viszont úgy észleli, mint externális ingereket. A hallott és hallucinált hangok egyaránt a jobb anterior cinguláris kérget aktiválták, míg az elképzelt hangok esetén ilyen aktivitás nem volt megfigyelhető. Hasonló aktiválódás figyelhető meg szkizofrén betegek hallásos hallucinációi alatt, és anterior cinguláris kéreg roncsolása kezelt kényszerbetegek kezdeti tünetként nem tudták megkülönböztetni a realitást és a képzeleti képeket (Woody és Szechtman., 2000). Woody és Szechtman eredményük értelmezése alapján arra következtetnek, hogy mivel az anterior cinguláris kéreg fontos szerepet játszik a bizonyosság és tudás érzésének átélésében (ami például kényszerbetegeknél a cselekvés kivitelezésének ill. befejezésének bizonytalanságában jelenik meg), az a tény, hogy hipnózisban általában is, és hipnotikus auditoros hallucinációban is aktiválódik a jobb anterior cinguláris kéreg, ez arra utal, hogy az akaratélmény és a realitásélmény változása a hipnotikus állapot sajátsága.

Összességében az agyi vérátfolyásos vizsgálatok meggyőzően igazolják, hogy a hipnózisban kialakuló/kialakított perceptuális élménymódosulások nem viselkedéses szinten, hanem neuronális szinten valósulnak meg, vagyis hipnózisban az alany valóban olyan neurális aktivitást mutat, mintha a szuggesztiónak megfelelő élményt tapasztalná, élné át.

1   2   3   4   5   6   7   8   9   ...   66


Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©azrefs.org 2016
rəhbərliyinə müraciət

    Ana səhifə