Készítette: jakucs györgyi 2007. 12. 15. Antarktisz




Yüklə 190.67 Kb.
tarix27.02.2016
ölçüsü190.67 Kb.
ANTARKTISZ

„A vakító fehérség, és a friss, minden szagtól mentes,

metszően hideg levegő kijózanítóan csapott az arcomba,

ez mostantól nem olvasmány, nem egy könyv, hanem a valóság.”



Molnár Dávid Attila




Készítette:
JAKUCS GYÖRGYI

2007. 12. 15.
ANTARKTISZ

„Az utolsó évtizedek geográfiai felfedezéseinek

legnagyobb eredménye az, hogy határozottan

bebizonyosodott: a déli sark körül hatalmas

kontinens fekszik, amelyet

Antarktisz-nak nevezünk.”



I. Bevezetés
A déli szélesség 55. fokától délre fekvő kontinens az Antarktisz, magyarul: a Déli-sarkvidék, az Antarktikának nevezett déli kontinens, valamint a környező tengerek és szigetek (Dél-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek, Déli-Orkney-szigetek, Déli-Shetland-szigeteket)

összefoglaló neve.

Neve a görög νταρκτικός (antarktikosz) szóból ered, jelentése „az Arktisszal szemben”.

Variációk: Antártida, Antarctique, Antarktis

Az Antraktisz felfedezése


  • 1773. január 17-én James Cook átlépte a Déli-sarkkört, de csak jéghegyeket látott.

  • 1819-ben felfedezték a Déli Shetland-szigeteket, ahova később rengeteg fókavadász érkezett. A „fókabőr-láz” kis híján a medvefókák kihalásához vezetett.

  • Azt az elméletet, miszerint létezik egy déli kontinens nem erősítették meg az 1820-as évek elejéig, mikoris brit és orosz nemzeti expediciók elkezdték feltárni az Antarktiszt.

  • 1820-ban Fabian von Bellingshausen látta először a partokat a Vosztok nevű hajóról, de nem lépett a kontinensre.

  • 1840-re megállapították, hogy az Antarktisz valóban egy kontinens és nem csak egy szigetekből álló csoport. Eztuán egyre több tudományos feljegyzés is megjelent. Különösen a norvég C. A. Larsen kapitány fedezett fel nagyon sok területet (pl. Graham-föld keleti partvidékét, Foyons-földet, Seymour-szigeteket…)

  • Az Antarktisz felfedezése érdekében rendkívül sokat tett Georg von Neumayer, a hamburgi „Deutsche Seewarte” igazgatója. Folyamatosan jelezte az Antarktisz megismerésének tudományos és gyakorlati szükségességét.

  • Az első ember, aki az Antarktiszra lépett a norvég biológus Carsten Borchgrevink volt 1895 februárjában. Tehát mondhatjuk, hogy az ezt követő nemzetközi ostromot ő indította el.

  • 1908-ban Ernest Shackleton 180 km-rel a Déli-sark előtt kénytelen volt visszafordulni.

  • 1911. december 14-én a norvég Roald Amundsen elsőként érte el a Déli-sarkot.



II. Természeti adottságai
Földrajzi koordináták: 90°00’S, 0°00’E
Területe 14 millió négyzetkilométer (280 ezer négyzetkilométer jégmentes, 13,72 millió négyzetkilométer hóval fedett). Partvonala 17 968 km.

Így az ötödik legnagyobb kontinens lett Ázsia, Afrika, Észak-Amerika, és Dél-Amerika után de Ausztrália és az Európai szubkontinens előtt.

Az Antarktisz főleg a Déli-sarkkörtől délre helyezkedik el. A Déli-óceán veszi körül.

Két hegység húzódik rajta, melyeket a Ross-tenger és a Weddel-tenger közti földszoros választ el egymástól. A Weddel-tengertől nyugatra és a Ross-tengertől keletre levő területeket Nyugat-Antarktisznak, a másik részt Kelet-Antarktisznak nevezik.

A Föld jégkészletének 90%-a az Antarktisz jégtakarójában van, amely az édesvíz 70%-át tárolja. Körülbelül 98 százaléka vastag kontinentális jégtábla – átlagos vastagsága meghaladja a 2000 métert, melynek eredményeképpen az Antarktisz Földünk legmagasabb földrésze - és 2 százaléka 2000 és 4000 méter közötti terméketlen terület. Legmagasabb pontja a Vinson Massif, amely 5140 méter magas. Legalacsonyabb pontja: Bentley Subglacial Trench, mely 2555 méteres. Itt található a Föld legdélebbi aktív vulkánja, a 3795 méter magas Erebus. Forró vizes oldataiból naponta 80 gramm arany kerül a felszínre.Az Antarktiszon találhatók a Föld leghosszabb gleccserei. Megemlítendő a Lambert-gleccser (434 km), Rennick-gleccser (257 km) és a Beardmore-gleccser (161 km). Legnagyobb jégvastagsága 4775 m. A szárazföld körüli óceán egy részét is jég, úgynevezett selfjég takarja. Nagyobb selfjegei: Ross selfjég (félmillió km²), Filchner-Ronne selfjég, Larsen B selfjég. Jégmentes parti terület a déli Victoria Land egyes részei, Wilkes Land, az antarktiszi Peninsula területe és a Ross Island.

Télen sötétbe borul az egész kontinens, a nap csaknem fél éven keresztül egyáltalán nem jön fel. Ennek ellenére az Antarktisz körüli tengerek pezsegnek az élettől, de igazán nyáron elevenedik meg az élővilág.


Éghajlata:
Az Antarktisz a leghidegebb, legszelesebb és legszárazabb kontinensünk. Szigorúan alacsony hőmérséklet jellemzi, melyre hatással van az egyes területek magassága és az óceántól való távolság. Kelet-Atraktisz a magasabb területei miatt hűvösebb Nyugat-Antarktisznál. Az antarktiszi Peninsulának van a leginkább mérsékelt éghajlata.

A Gravitáció-hajtott szelek a tengerpart felé fújnak a magas, belső területek felől. Gyakori a hóviharok kialakulása a fennsík közelében. Deception Islandon levő vulkanizmus, de más szeizmikus tevékenység ritka és gyenge. Nagy jéghegyek szakadhatnak le a kontinensről.

Természeti kincsek:
A potenciális kőolaj- és a főldgázlelőhelyek mellett jelentős vasérc- és acélötvöző-, színes- és nemesfém-, valamint kőszénkészleteket feltételeznek a kontinens peremén, valamint a Transzantarktiszi-hegységben.

Földhasználat:


- termőföld: 0 %
- állandó termés: 0 %


III. Környezetvédelem
„Az Antarktiszon található a világ legkevésbé kizsákmányolt természeti környezete. Az Antarktisz Szerződés elfogadásakor a környezetvédelem nem volt aktuális téma. Azóta azonban egyre fontosabb részévé válik az antarktiszi együttműködésnek, és a Szerződés Környezetvédelmi Protokollját 1991-ben fogadták el. A Környezetvédelmi Protokoll elfogadói célul tűzték az Antarktisz környezetének védelmét, az emberi beavatkozás korlátozását és figyelemmel követését, a célirányos tudományos kutatások támogatását, és beható hatástanulmányok készítését minden antarktiszi tevékenységről. A Protokoll tilt mindenfajta, az ásványi anyagokkal kapcsolatos tevékenységet. A szerződés fontos része, hogy az azt aláíró felek folyamatosan tájékoztatják egymást tevékenységeikről. Az Antarktisz Szerződés és Környezetvédelmi Protokoll eddig nem látott globális együttműködés alapjait teremtette meg a sérülékeny természet megóvására. Az Antarktisz mára egy békének és tudománynak szentelt földrész, melyet természeti örökségünk részeként védelmezünk jelenleg és a jövőben is.

Norvégia aktív szerepet játszott az Antarktisz Szerződés és a Környezetvédelmi Protokollban foglalt együttműködésben, és így részt vett a földrész átfogó környezetvédelmi szabályainak kidolgozásában. A közel 200 elfogadott javaslat legnagyobb része az emberi tevékenységekkel és a természeti környezet és a kulturális örökség megóvásával kapcsolatos.”


Szerző: Norvég Környezetvédelmi Minisztérium


IV. Kormányzat
Mivel itt nem lehet északi, déli, keleti vagy nyugati oldalról beszélni, ezért körnegyedekre szokás osztani az Antarktiszt. Mégpedig: 0°, 90°, 180°, 270° földrajzi hosszúságok mentén.

A Greenwichen átmenő meridiánustól nyugatra, a 90°-ik terjedő negyedet (azt a részt, mely Az Atlanti-óceán és Amerika felé van) Weddel-kvadransnak nevezzük. Itt vágódik mélyen be a Weddel-tenger a kontinensbe. A 90. déli szélességi foktól 180°-ig terjedő rész Ausztrália felé néz. Ez a Victoria-kvadráns. Nevét az Antarktiszon legjobban megismert hegyvidékéről, a Victoria-földről kapta. Az Indiai-óceán, illetve Afrika felé néző rész az Enderby-kvadráns.


Az Antarktisz adminisztratív felosztása


1.ábra

Az Antarktisz Szerződés
A második világháborút követően nagyon meglendült a tudományos kutatás a kontinensen. A 20. században több, különféle kutatási programot is elindítottak. Sok ország létrehozott egész éven át működő kutató állomásokat az Antarktiszon. Azért, hogy törvényes keretek tudjanak szabni a kontinensen levő nemzetek tevékenységeinek, egy antarktiszi szerzödést (Antartic Treaty) hoztak létre.

Az Antarktisz Szerződés egy, a földrész közjogi státuszát meghatározó nemzetközi megállapodás, amelyet 1959. december 1-jén kötöttek 30 évre és 1961. június 13-án lépett hatályba. Ez az egyezmény biztosítja az Antarktisz törvényes menedzsmentjét. A megállapodás alapján bármely ország létesíthet az Antarktisz területén tudományos kutatóállomást. Tilos azonban hulladékokat, különösen nukleáris és radioaktív hulladékot tárolni a térségben.


„Jóllehet a tudományos együttműködés valóságos volt és kívül maradt a nemzetkö­zi konfliktusokon – a hidegháború teljes erővel tombolt –, a szerződés kidolgozása azért nem ment könnyen, ám végül különleges státust sikerült létrehozni: a terület a béke és a de­militarizált tudomány földje, mely mentes a nukleáris kísér­letektől és anyagoktól. Ennek megfelelően a szerződés leszö­gezi: Az Antarktiszt kizárólag békés célokra szabad igénybe venni. Tilos többek között minden katonai természetű tevé­kenység… bármilyen fegyverkísérlet folytatása (I. cikk).

A harminc évre kötött szerződés 1991-ben járt le, éppen akkor, amikor a természeti erőforrások kiaknázása napirend­re került, miközben a technológia is jelentős fejlődésen ment keresztül. Többen már készen álltak arra, hogy 1988-ban Wellingtonban aláírjanak egy olyan szerződést, mely le­hetővé tette volna a bányászatot a kontinensen. Franciaország azonban Michel Rocard miniszterelnök Cousteau kapi­tány elsődleges közreműködésével, akiket az új-zélandi ve­zetők időben figyelmeztettek, magára vállalta azt a felelőssé­get, hogy meggyőzze az Antarktisz-szerződés többi aláíróját a földrész megóvásának szükségességéről.

1991-ben írták alá Madridban azt a jegyzőkönyvet, amely ötven évre megtilt mindenfajta bányászati tevékenységet. Mára több mint negyvenöt állam csatlakozott az „antarktiszi rendszerhez”, amely többek között magában foglalja az erede­ti szerződést és a madridi kiegészítő jegyzőkönyvet is. Egye­sek elkötelezettsége elégségesnek bizonyult arra, hogy megváltoztassa a dolgok menetét.”

Vénusz a sarkokon: Dominique Kopp



Így 2006 végére 46 egyezménytagnemzet alkotta a testületet: 28 tanácsadó és 18 nem tanácsadó nemzet.

Az Antarktiszt a tanácsadó tagnemzetek találkozóikon keresztül igazgatják. Edinburgh-ben periodikus gyakorisággal rendeznek találkozókat, ahol megegyezés útján hoznak döntéseket, melyeket (tisztelettel a saját állampolgáraikhoz és operációikra) a saját nemzeti jogaikkal összhangban hajtják végre. (Antarctic Treaty Consultative Meeting)

2. ábra: Az Antaktisz-Szerződés első 12 tagjának zászlaja.

A 28 tanácsadó (döntéshozó) tag közé tartozik az a hét nemzet, mely nemzeti területeket követel az Antarktiszból, illetve 21 területet nem igénylő nemzet.

E hét nemzet területi igényeket állított fel, de nem minden ország ismerte el ezen igényeket. Jelenleg az Antartic Treaty se nem tagadja, se nem fogadja el a jelenlegi területi igényeket. A 21 területet nem igénylő nemzet vagy nem fogadja el egyáltalán a többi nemzet területi igényekre vonatkozó követeléseit, vagy tartózkodik.


Területet igénylő nemzetek:

Argentína, Ausztrália, Chile, Franciaország, Új-Zéland, Norvégia, Nagy-Britannia


Területet „nem igénylő” tanácsadó nemzetek:

Belgium, Brazília, Bulgária, Kína, Equador, Finnország, Németország, India, Olaszország, Japán, Dél-Korea, Hollandia, Peru, Lengyelország, Oroszország, Dél-Afrika, Spanyolország, Svédország , Ukrajna, Uruguay, és az USA.


Nem tanácsadó tagok (zárójelben levő csatlakozási évvel):

Ausztria (1987), Belorusszia (2006), Kanada (1988), Kolumbia (1989), Kuba (1984), Csehország* (1962/1993), Dánia (1965), Észtország (2001), Görögország (1987), Guatemala (1991), Magyarország (1984), Észak-Korea (1987), Pápua Új-Guinea (1981), Románia (1971), Szlovákia* (1962/1993), Svájc (1990), Törökország (1996), és Venezuela (1999);


/* Csehszlovákia 1962-ben hozzájárult a szerződéshez, de 1993-ban külön vélt Csehországra és Szlovákiára/

     Aláíró országok területi igénnyel

     Aláíró országok területi igény nélkül

     Aláíró, tanácsadó országok

     Csatlakozási státusz (olyan ország, ami még nem csatlakozott csak olyan státuszban van)

     Nem tag, nincs követelés

Ország  


eredeti aláíró

(Original signatory )


tanácsadó (Consultative) 

beleegyező  (Acceding) 

Argentína claim*

1961-06-23




Ausztrália claim

1961-06-23




Ausztria







1987-08-25

Belorusszia







2006-12-27

Belgium

1960-07-26




Brazíla




1983-09-12

1975-05-16

Bulgária




1998-05-25

1978-09-11

Kanada







1988-05-04

Chile claim

1961-06-23




Kína




1985-10-07

1983-06-08

Kolumbia







1989-01-31

Kuba







1984-08-16

Csehország

(mint Csehszlovákia)









1962-06-14

Dánia







1965-05-20

Ecuador




1990-11-19

1987-09-15

Észtország







2001-05-17

Finnország




1989-10-09

1984-05-15

Franciaország claim

1960-09-16




Németország
claim (rests since 1945)

Kelet-Németország






1981-03-03

1987-10-05



1979-02-05

1974-11-19



Görögország







1987-01-08

Guatemala







1991-07-31

Magyarország







1984-01-27

India




1983-09-12

1983-08-19

Olaszország




1987-10-05

1981-03-18

Japán

1960-08-04




Hollandia




1990-11-19

1967-03-30

Új-Zéland claim

1960-11-01




Koreai Népi Demokratikus Köztársaság







1987-01-21

Norvégia claim

1960-08-24




Papua Új Guinea







1981-03-16

Peru




1989-10-09

1981-04-10

Lengyelország




1977-07-29

1961-06-08

Románia







1971-09-15

Oroszország **

1960-11-02




Szlovákia (mint Csehszlovákia)







1962-06-14

Dél-Afrikai köztársaság

1960-06-21




Koreai Köztársaság




1989-10-09

1986-11-28

Spanyolország




1988-09-21

1982-03-31

Svédország




1988-09-21

1984-03-24

Svájc







1990-11-15

Törökország







1996-01-25

Ukrajna




2004-05-27

1992-10-28

Nagy-Britannia claim

1960-05-31




USA **

1960-08-18




Uruguay




1985-10-07

1980-01-11

Venezuela







1999-05-24

** Már előzőleg lefoglalta a jogot a területi követeléshez. 3.ábra és táblázat

* Területet követel (pedig az Antarktisz Szerződés ezt tiltja)



Az Antarktisz Szerződés főbb pontjai:
1. E területet csak békés célokra lehet használni. Katonai tevékenység, mint például a fegyverek tesztelése tiltott, de katonai személyzetet és berendezést használhatnak tudományos kutatásra vagy bármilyen más békés célra.

2. A tudományos vizsgálat és együttműködés szabadsága.

3. Szabad információ és személyzet csere. Együttműködés az ENSZ-szel és más nemzetközi szervezetekkel.

4. Amíg e megállapodás hatályban van, nem fognak elismerni illetve megvitatni újabb területi igényeket.

5. Tiltja az atomrobbantásokat vagy a radioaktív hulladékok eldobását.

6. A megállapodás minden déli 60. szélességi foktól délre eső területre vonatkozik.

7. A megállapodás tagjainak szabad hozzáférésük van a légi megfigyelésekhez, illetve bármely területet, állomást átvizsgálhatnak. Az üzembehelyezéseket és berendezéseket ellenőrizhetik. Előre be kell jelenteni az expedíciokat, illetve előre be kell jelenteni ha katonai személyzet érkezik.

8. Az Antarktiszon dolgozó tudósok felett saját államaik igazságszolgáltatása ítélkezik.

9. Gyakran kell konzultácios találkozókat tartaniuk a tagországoknak.

10. Azok az országok, akik tagjai az egyezménynek, minden olyan ország tevékenységét megakadályozhatják, ami az egyezmény ellen való lenne.

11. A békés megállapodások segítése.

12. 13. és a 14. pont azzal foglalkozik, hogy a nemzetek között fenntartja, értelmezi, és módosítja a megállapodásokat.

Egyéb Antarktiszra vonatkozó egyezmények:
The Protocol on Environmental Protection 1991. október 4-én lett aláírva és 1998. január 14-én lépett életbe. Ez a megállapodás rendelkezik az antarktisz környezetvédelméről hat speciális mellékleten keresztül:

1) Környezeti hatások értékelése.

2) Az antarktiszi állat- és növényvilág megőrzése.

3) Hulladékeldobás és hulladékgazdálkodás.

4) A tengeri szennyezés megelőzése.

5) Területi védelem és menedzsment.

6) Környezeti vészhelyzetekből eredő felelősség.
Az Antarctic Treaty Secretaria-t 2004-ben alapították meg Buenos Airesben. Ez tilt minden tevékenységet, ami tudományos kutatást, kivéve ásványi erőforrásokra vonatkozik.
Jogrendszer
Az Antarktiszon dolgozók felett saját államuk igazságszolgáltatása ítélkezik.

Általánosságban a Antarktiszi egyezmény területére való belépést, (azaz a déli 60. és 90. szélességi fokok közötti területre) számos jogi eszközzel szábályozzák, illetve engedélyekhez kötik, melyeket az Antarktiszi Szerződésben fogadtak el a az érintettek.

Az USA törvényei, többek között amerikai nemzetiségűek által vagy ellenük elkövetett bűntettekre (a különböző területektől függetlenül) érvényesek. A Nemzetközi Tudományos Alapítvány és az Igazságügyi minisztérium közösen felelősek a végrehajtásért. (A National Science Foundation and Department of Justice)

Van néhány konkrét amerikai törvény is, mely közvetlenül az Antarktiszra vonatkozik.

Az Antarctic Conservation Act, 16 U.S.C. section 2401 et seq. E törvény a szabályozása által nem engedélyezett tevékenységekért büntetéseket szab ki.

Bűntettnek számít többek között az emlősök vagy a madarak elfogása, a nem benszülött növények és állatok betelepítése, különlegesen védett területekre való belépés, szennyező anyagok kibocsátása vagy eldobása és az Antarktiszról bizonyos tételek USA-ba való behozatala. Az Antarctic Conservation Act megszegése esetében a büntetések 10000 dollárig illetve egy éves börtön büntetés letöltéséig terjedhetnek.

1978-as USA Antarktisz Konzervácios Törvény, melyet 1996-ban kiegészítettek, kötelezi az USA-ból érkező expedíciókat, hogy előre jelezzék szándékukat a Washingtoni Külügyminisztérium Oceans Office 5805-ös mellékének, mely az ilyen terveket közli a többi nemzettel, ahogyan ez az Antarktiszi egyezményben le van fektetve.

További információt a virginiai székhelyű National Science Foundation irodájából lehet kapni.


Katonaság
Mint már az Antarktisz Szerződés első pontjánál említettem, az antarktiszi szerződés a katonai tevékenységeket, mint például a fegyverek tesztelését, katonai bázisok és erődítmények alapítását tiltja, de katonai személyzetet és berendezést használhatnak a tudományos kutatásra vagy bármilyen más békés célra.

Az Amerikai Egyesült Államok hadserege bevezette az Antarktiszi Szolgálati Kitüntetést a kutatásaikat az Antarktiszon végző civilek és katonák számára. A kitüntetést, amelyet azok kaphatnak meg, akik két teljes, hat hónapos időszakot töltöttek a kontinensen, az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa ítéli oda.

Az egyetlen jelentősebb katonai megmozdulást, az Operación 90-et 10 évvel az Antarktisz-egyezmény aláírása előtt hajtotta végre az argentín hadsereg.

V. Gazdasági áttekintés
A halászat és a turizmus jelentik az Antarktisz igencsak limitált gazdasági aktivitását.

Becsült adatok szerint 2004/2005-ös (július 1-től június 30-ig) évben a déli-sarki halászat 147,000 metrikus tonna volt. A CCAMLR (Convention on the Conservation of Antarctic Marine Living Resources) meghatározza a tengeri fajok ajánlott fogáshatárait. Kormányzati használat csak engedély által lehetésges (Permit Office Legal System engedélye által).

Fontos gazdasági célt fog jelenteni a jég alól folyamatosan felszabaduló kőolaj és földgáz, ha a kitermelést valaha engedélyzni fogják.
Turizmus
A 2005/2006-os antarktiszi nyár alatt 26245 turista fordult meg az Antarktisz térségében, míg az előző évben 22712fő látogatott el oda. Majdnem mindegyikük olyan kereskedelmi (azaz nem állami) hajón vagy jachton volt utas, melyek a nyár folyamán utazásokat szerveztek. A legtöbb turistautazás hozzávetőleg két hétig tart, mely során különleges élményben lehet részük az oda látogatóknak. Megismerhetik az antarktiszi élővilágot. Láthatnak császárpingvineket, albatroszokat, tengeri és rablósirályokat, cséreket, leopárdokat és akár kékbálnákat is.

Mivel senkinek sem a tulajdona az Antarktisz, ezért senkinek nem kell vízum a belépéshez. Persze csak elméletileg. Bár a hajók menetrendje próbál igazodni a természeti körülményekhez, előfordulhat, hogy az időjárás okozta viszontagságok miatt egy időre meg kell állniuk egy útba eső ország partjánál, ahol viszont kell útlevél és vízum egyaránt.

A legtöbb hajón számos szálláskategória közül lehet választani. A közös fürdőszobájú, „olcsó” kabintól a sarki, márvány fürdőszobás, saját, jól képzett komornyikkal és műholdas tv-vel, telefonnal felszerelt luxuslakosztályokig. Mindegyik hajónak megvan a saját független elektromos áramot biztosító berendezése, de a legtöbb hajón standard európai kétpólusú konnektorok is vannak (220 V / 50Hz).

A hajóutak árai igen eltérőek. A legolcsóbb 14 napos körutazás kb. 870 ezer forintba kerül. Az igen borsos ár mellett meg kell említeni az eselteges különböző egészségügyi veszélyeket is, mint például a leptospirózis (fertőzéses sárgaság), kihűlés, leégés, kiszáradás, fagyás vagy a hóvakság.

Időszámítás az Antraktiszon: az óra által mutatott idő általában lényegtelen (turistaszezonban körülbelül naponta 20 órán keresztül van nappali világosság), de a legtöbb bázis időszámítása megegyezik saját országának időszámításával.
VI. Infratruktúra
Telefonrendszer:

A kontinensen vezeték nélküli telefonszolgáltatás épült ki. Az argentín Marambio bázison egy AMPS (Advanced Mobile Phone Service), a King George-szigeten egy GSM technológiájú adó-vevő torony található. Helyi telefonrendszerek néhány kutatóállomáson vannak, néhány helyszínen pedig kereskedelmi hálózatok működnek.


Nemzetközi: országkód 672

Műholdon keresztül (mozgó Inmarsatet és Iridium rendszereket beleértve) minden kutatóállomás, hajó és repülőgép elérhető.


Rádióközvetítés-állomások: AM NA, FM 2, 1 rövidhullám.
Televíziós közvetítés: 2002-ben 1 kábelrendszer volt 6 csatornával (American Forces Antarctic Network)
Internet:
- Internet országkód: .aq

- Internet gazdák száma: 7744db*

A modern kutatás modern kommunikációt igényel. A déli-sarki állomásokon és hajókon van internethozzáférés, mely azoknak a bevezetéseknek köszönhetö, mint amilyen pl. a Black Island-on McMurdo közelében is van.


Repülőterek: 26db*
Repülőterek - burkolatlan kifutópályákkal: összesen 26db*

  • Több, mint 3047 méter hosszú kifutópálya: 5 db

  • 2438-3047 m: 5 db

  • 1524-2437 m: 1 db

  • 914-1523 m: 9 db

  • 914 m alatt: 6 db

A kifutópályák december elejéig használhatók.
(*2007-es adatok)
Helikopter repülőterek: 53 db

A National Antarctic Programs állomásainak 2007-ben 37 egész éves és 16 idényjellegű helikopterleszállító létesítménye van.


Kikötők és terminálok:
Fejlett kikötők és terminálok nincsenek az Antarktiszon.

A legtöbb tengerparti állomásnak van nyílt tengeri horgonyzóhelye. De ezek ritkák és időszakosak. Fontos jogi iratok és engedélyezés szükséges az Antarktisz Szerződés tagállamaitól ezek működtetéséhez. A szabályozás az Antarktisz Szerződés területére vonatkozik. Az ellátmányt kisebb hajókkal, csónakokkal vagy helikopterekkel szállítják a partra. Néhány állomásnak van alapvető rakodópartlétesítménye. Ilyen állomások közé tartozik például az amerikai McMurdo (77° 51’ S, 166° 40’ E), és Palmer (64° 43’ S, 64° 03’ W) kikötője is.


The Hydrographic Committee on Antarktic (HCA), felelős a hajózási felderítő és feltérképező tevékenységekért az Antarctic Treaty területén. Ez pontos és megfelelő ábrák előállításával megkönnyíti és biztonságosabbá teszi a navigációt a régiókban.

HCA tagsága elérhető bármilyen IHO (International Hydrographic Organization) tagállam számára, akinek a kormánya hozzájárult az Antarktiszi szerződéshez.



HCA tagjai 2006-ban: Argentína, Ausztrália, Brazília, Chile, Kína, Equador, Franciaország, Németország, Görögország, India, Olaszország, Új-Téland, Norvégia, Oroszország, Dél-Afrika, Spanyolország, és Nagy-Britannia.
IHO Hydrographic Committee on Antarctica (HCA)

Elnök: Captain Hugo GORZIGLIA (IHB)
Igazgatóhelyettes: Captain Rod NAIRN (Australia)
Titkárság: Ing. en chef Michel HUET (IHB)

Tagok: Argentína, Ausztrália, Brazília, Chile, Kína, Ecuador, Franciaország, Németország, Görögország, India, Olaszország, Új-Zéland, Norvégia, Oroszország, Dél-Afrikai Köztársaság, Spanyolország, Nagy-Britannia, USA

4. ábra


még el nem döntött tagság: Japán, Korea (Rep. of), Peru, Lengyelország, Ukrajna, Uruguay.

Megfigyelő szervezetek: Antarctic Treaty Secretariat (ATS), Council of Managers of National Antarctic Programmes (COMNAP), Standing Committee on Antarctic Logistics and Operations (SCALOP), International Association of Antarctic Tour Operators (IAATO), Scientific Committee on Antarctic Research (SCAR), International Maritime Organization (IMO), Intergovernmental Oceanographic Commission (IOC), General Bathymetric Chart of the Oceans (GEBCO), International Bathymetric Chart of the Southern Ocean (IBCSO), IHO Data Center for Digital Bathymetry (DCDB), Australian Antarctic Division, Antarctica New Zealand.

A 8. találkozó Brazíliában, Rio de Janeiroban 2008 októberében lesz


VII. Népesség
Lakatlan, nincsenek bennszülött lakók. De vannak kutatók az állandó vagy csak nyáron alkalmazott kutatóállomásokon.

28 nemzet (mind az aláírója az Antarktiszi Szerződésnek) működik a National Antarctic Program által az Antarktiszon. Idényjellegű (egyetlen nyár) és egész éves állomások is vannak a kontinensen és a közeli szigeteken. Ezen állomások lakosságához, azon személyek tartoznak, akik a tudományt támogatva részt vesznek az antarktiszi régió felderítésében, menedzsmentjében és védelmében. Hozzávetőleg nyáron 4000, télen 1000 fő, beleértve a tudósokat, a személyzetet és a hajók legénységét is.


Nyáron (December-Február) az összlakosság 3944fő (eddigi legnagyobb népesség).

417 argentín, 200 ausztrál, 40 brazil, 15 bulgár, 224 chilei, 70 kínai, 20 cseh, 26 ecuadori, 20 finn, 122 francia, 78 német, 65 indiai, 113 olasz, 125 japán, 60 dél-koreai, 85 új-zélandi, 44 norvég, 28 perui, 40 lengyel, 13 román, 429 orosz, 80 dél-afrikai, 28 spanyol, 20 svéd, 24 ukrán, 205 angol (UK), 1293 angol (USA), 60uruguay-i dolgozik nyáron az antarktiszon. (2006-2007. évi adat)


A téli (Június-Augusztus) állomáspopuláció 1077fő.

176 argentín, 62 ausztrál, 12 brazil, 88 chilei, 29 kínai, 37 francia, 9 német, 25 indiai, 2 olasz, 40 japán, 15 dél-koreai, 10 Új-Zélandi, 7 norvég, 12 lengyel, 148 orosz, 10 dél-afrikai, 12 ukrán, 37 angol (UK), 337 angol (US), 9 Uruguay-i. (2006-os adat)


Ezen felül, az ottani nyár alatt, néhány egyébb nemzet is megjelenik, és átmeneti sátortáborokat vagy egész nyáron át tartó kutatásokat segítő mobil házakat, építményeket hoznak létre.

Fontosabb, állandó kutatóállomások



5. ábra

Állandó kutatóállomások és a hozzájuk tartozó népesség.




no.

Kutatóállomás neve – mely országé

e2001

calc.2007

alapító szektor

1

Academician Vernadskiy -Ukrajna

12

12

Argentína/Chile/UK

2

Amundsen-Scott - USA

 

61

„nem követelt terület”

3

Bellingshausen - Oroszország

 

26

Argentína/Chile/UK

4

Capitán Arturo Prat - Chile

40

41

Argentína/Chile/UK

5

Casey - Ausztrália

 

21

Ausztrália

6

Chang Cheng - Kína

20

20

Argentína/Chile/UK

7

Comandante Ferraz - Brazíla

12

12

Argentína/Chile/UK

8

Davis - Ausztrália

22

22

Ausztrália

9

Dumont d’Urville - Franciaország

26

27

Franciaország

10

Escudero - Chíle

20

20

Argentína/Chile/UK

11

Esperanza - Argentína

55

56

Argentína/Chile/UK

12

General Belgrano II - Argentína

21

22

Argentína/UK

13

General Bernardo O’Higgins - Chile

23

24

Argentína/Chile/UK

14

General San Martin - Argentína

20

20

Argentína/Chile/UK

15

Halley V - UK

15

15

Argentína/UK

16

Henryk Arctowski - Lengyelország

20

20

Argentína/Chile/UK

17

King Sejong – Dél-Korea

15

15

Argentína/Chile/UK

18

MacMurdo - USA

250

256

Új-Zéland

19

Maitri - India

25

26

Norvégia

20

Mawson - Ausztrália

20

20

Ausztrália

21

Mirnyy

60

61

Ausztrália

22

Molodezhnaya - Oroszország

80

82

Ausztrália

23

Novolazarovskaya - Oroszország

30

31

Norvégia

24

Orcadas - Argentína

14

14

Argentína/UK

25

Presidente Eduardo Frei Montalva - Chile

80

82

Argentína/Chile/UK

26

Progress - Oroszország

20

20

Ausztrália

27

Rothera - UK

22

23

Argentína/Chile/UK

28

Syowa - Japan

40

41

Norvégia

29

Teniente Jubany - Argentína

20

20

Argentína/Chile/UK

30

Vicecomodoro Marambio - Argentína

55

56

Argentína/Chile/UK

31

Vostok - Oroszország

13

13

Ausztrália

32

Zhongshan - Kína

15

15

Ausztrália

(e = becslés, calc = „számolás”) 6. ábra



Az Antarktisz közigazgatási felosztása (népesség és terület)


no.

Szektor neve

e2000

calc.2007

area (km²)

1

Argentina/Chile/UK

369

379

540 000

2

Argentina/UK

71

73

330 000

3

Ausztrália

440

452

6 120 000

4

Franciaország

30

31

340 000

5

Új-Zéland

332

341

350 000

6

Norvégia

106

109

2 550 000

7

Nagy-Britannia

0

0

120 000

8

„nem követelt terület”

60

61

1 610 000

 

Antarcktisz

1 408

1 446

14 000 000

(c = népszámlálás, e = becslés, calc = „számolás”) 7.ábra
A legnépesebb kutatóállomás az McMurdo az Antarktiszon belül, melyet az Egyesül Állaom működtet. Ezért ennek a népességét 1994 júniusától 1997 májusáig mutatnám be az alábbi grafikonon. (kék: 1994/1995, piros: ’95/’96, zöld: ’96/’97)

Októberben a lakosság gyorsan növekszik, az (antarktiszi) nyár folyamán folyamatosan érkeznek kuattók, akik csak néhány hetet töltenek a jégvilágban. Február végén, amikor már rövidül a nappalok hossza és a hőmérséklet is még jobban leesik, használhatatlanná válik a helyszíni kutatás, így a lakosság fokozatosan elhagyja a kontinenst, majd eléri a téli minimum népeségszámot.


8. ábra
VIII. Élet a kutatóállomásokon


A térképen megtalálható az a 3 kutatóállomás, mely egész évben működik – McMurdo, Amundsen-Scott Déli sark, és Palmer – illetve fel van tüntetve a kutató hajók működési területe és a parti őrség jégtörője. Szintén megtalálható a képen Vostok, ami egy orosz állomás, itt az USA-val és más nemzetekkel együtműködésben a mély jég belsejét vizsgálják.

9. ábra
A legkisebb és egyben legészakabbra található a három, egész évben működő, Amerikai kutató állomás közül az egyik. Nyáron 43-an, télen kb 10-en tartozkodnak itt. A tengeri élővilág biológiája az elsődleges kutatási területük, és ez a terület direkt ki van jelölve ilyen hosszútávú ökologiai kutatásra.

Egy tipikus kollégiumszoba McMurdónál. A szobák általában két személyesek, és két szobához tarrtozik egy fürdőszoba.


Mielőtt a kutatók és az őket segítő személyzet elhagyja a kutatóállomásokat, hogy mintákat vegyenek, illetve méréseket végezzenek a terepen, edzeniük kell fizikai állóképeségüket, el kell sajátítaniuk különféle túléléstechnikákat és meg kell tanulniuk hóból menedéket építeni maguknak.

10. ábra

Szélmalmok segítségével nyerik a szükséges energia nagy részét.

Az US Antarctic Program szervezése által távolítják el a szilárd és veszélyes hulladék egészét az Antarktiszról. Körülbelül 70 százalékát ennek újrahasznosítják. McMurdo-nál vannak újrafeldolgozástartályok. Minden tábor a felhalmozott hulladékát McMurdóba küldi, ahonnan egységesen elszállítják.

11. ábra


IX. Magyarok az antarktiszon
A XX. században hat magyar állampolgárnak adatott meg elsőként a lehetőség, hogy eljusson az Antarktiszra. Név szerint: Titkos Ervinnek (szakember), HirlingGyörgynek (tudós), Barát Józsefnek (meteorológus), Rockenbauer Pálnak (aerológus), Szabados Tamásnak (tv-riporter), és Vissy Károlynak (operatőr).

Nekik lehetőségük volt arra, hogy Mirnij-ben, az antarktiszi szovjet kutatóállomások egyikében, megálljanak a világ egyik legérdekesebb útjelző oszlopának tövében, melynek sok-sok nyila közül az egyikről ez olvasható le: „Budapest 14 221 km”.



X. Napjainkban
Globális felmelegedés
2007. május.15-én a NASA új felvételeket közölt a nemrégiben felfedezett megolvadt Nyugat-Antarktiszi területekről, ami azért lényeges, mert kezd beigazolódni a tudósok azon feltevése, hogy a globális felmelegedés miatt Nyugat-Antarktisz és Kelet-Antarktisz jege ketté fog szakadni.

A globális felmelegedés miatt az Északi-sarkvidék mellett, a nemzetközi szerződésekben védett antarktiszi területek is szabadulnak fel a jég alól, ahol értékes ásványi kincsek lehetnek. Bár a Déli-sarkvidéken tilos a bányászat, ez, mint jól látszik, nem tartja vissza az országokat attól, hogy pozíciókért versengjenek.

Nagy-Britannia egymillió négyzetkilométerre tart igényt. A brit külügyminisztérium már gyűjti az adatokat az ENSZ-hez benyújtandó hivatalos kérelméhez. Ehhez tudományos adatokkal kell igazolnia, hogy jogosult az Antarktisz környéki területekre.
Nagy-Britannia annak ellenére tart igényt a lakatlan kontinenshez tartozó területekre, hogy 1959-ben aláírta az Antarktisz Szerződést, ami a megállapodásban rögzített szektoros felosztáshoz képest bármely területi igényt tilt. Problémát jelenthet az is, hogy a szerződésben szabályozott brit terület javarészt egybeesik Chile és Argentína területi igényével, ezert e két ország ellenszenvét is kiválthatja.

Argentínával Nagy-Britannia már keveredett területi konfliktusba a Falkland-szigetek miatt. A szigetet eredetileg a britek gyarmatosították a 19. században, de aztán az argentínok elfoglalták. Mire a britek visszafoglalták, a Falklandok az argentín nemzettudat részei lettek. Argentínában - főleg gazdasági válságok idején - időről időre fel is támad az igény a területekre. 1982-ben Argetnína lerohanta a szigeteket, de a britek 73 napon belül visszafoglalták. Legutóbb, a gazdasági gondokkal küzdő Nestor Kirchner argentín elnök emlegette a történelmi jogot, ami alapján a szigetek szerinte országát illetnék. Ennek ellenére Nagy-Britannia még antarktiszi területi igényében is számol a Falkland- és a Shetland-szigetekkel. A tengerjogi szabályozás szerint ugyanis egy országot akár ötszáz kilométeres tengersáv gazdasági jogai is megilletik, amennyiben kontinentális talapzat benyúlik odáig.

Ha belegondolunk, hogy a briteket területi igényük bejelentésében nem zavarja az Antarktiszi Szerződés, akkor, ha megszerzik e területeket, valószínűleg az a kitétel sem tarthatja vissza őket, ami tiltja a kereskedelmi célú bányászatot a kontinens területén.

Újból hangsúlyoznám, hogy a kontinens felosztását tiltja az Antarktisz Szerződés, de ennek ellenére Nagy-Britannia után Chile is megújította az antarktiszi teületi igényeit.

Erre reagálva Kína nem területi igényét jelezte, hanem újabb tudományos kutatóállomás építését jelentette be, mellyel megerősíteni kívánja a déli-sarkvidéki jelenlétét. (ezt nem tiltja a szeződés, mivel a tudományos munka engedélyezve van, kivéve ha a későbbiekben az egyezményt megszegve bányát nyitna a kutatóállomáson.) Közel 200 kínai építőmunkás indult útnak 2007 novemberében, hogy az ázsiai ország harmadik kutatóállomásának részeként többek között csillagvizsgálót, radarállomást és szennyvíztisztító telepet építsenek. A kínai állami hírügynökség névtelen forrásai szerint a létesítményeket a tudományos kutatási és a környezetvédelmi szempontok szem előtt tartásával kívánják felépíteni, mintegy 3880 négyzetméteres területen. A munkálatokat várhatóan két-három év alatt fejezik be.

Ózonkoncentráció


Az ózon redkívül kis koncentrációban fordul elő a légkörben, azonban az élet védelme szempontjából nagyon is fontos. Az ózon a sztratoszféra alsó részén nagyobb koncentrációban található, és a Napból érkező ultraibolya sugárzás földi életre veszélyes részét elnyeli.

Az 1970-es évektől az Antarktisz fölött egyre nagyobb mértékű ózonkoncentráció-csökkenést mértek a kutatók. A NASA műholdas adatai szerint az antarktiszi ózon-lyuk rekord nagyságú volt 1988-ban.

Az ózonkoncentráció augusztus végén és szeptemberben fokozatosan csökken az Antarktisz fölött, októberben az alacsony szint stabilizálódik, majd novemberben nő, és lassan visszaáll a sokévi átlaghoz közelítő értékre.
XI. Befejezés
Összegezve tehát az Antarktisz, a legdélebbi kontinensünk, senkinek sem a tulajdona. Egy 1951 december 1-jén kötött egyezmény, az Antarktisz Szerződés által igazgatják a szerződés tagjai. A kontinensek csakis kutatómunkát lehet végezni, semmiféle katonai tevékenység nem lehetséges. Ásványi nyersanyagok, illetve szénhidrogének kitermelése (egyenlőre) tiltva van. A kutatóállomásokon élő tudósokon kívül bennszülött lakossága nincs az Antarktisznak. Már egyre több turista érkezik a nyári időszakban, hogy megfigyelje az „érintetlen” élővilágot. Sajnos az egyre aktívabb emberi jelenlét miatt, az Antarktisz elszennyeződése gyors ütemben növekszik.

Az újonnan felfedezett kontinens legnagyobb része ma még ismeretlen. A jövő tudósainak, felfedezőinek adatik meg a lehetőség, hogy az Antarktiszon, felfedezéseikkel örökítség meg a nevüket.

Felhasznált irodalom és ábrajegyzék
1.idézet:http://www.top7.hu/site.php?data%5Baction%5D=magazin&data%5Bid%5D=375&data%5Barticle%5D=yes

2. idézet: A Föld titkai 8. Cholnoky Jenő A jégvilág 3.

Carographia Világatlasz, készítette: Cartographia Kft. 1996

Kerényi Attila: Általános környezetvédelem



www.nsf.gov.

http://wapedia.mobi/hu/K%C3%A9p:Antarctica_satellite_globe.jpg

http://wapedia.mobi/hu/Antarktisz

http://eszakindex.hu/hir?valrovatid=7&melyiknap=2007-11-07&melyikid=20348

http://eszakindex.hu/hir?tip=2&melyiknap=2007-10-17&melyikid=20020



http://www.norvegia.hu/policy/environment/polar/polar.htm

http://www.monde-diplomatique.hu/IMG/pdf/12_LD_2007_10.pdf

Vénusz a sarkokon: Dominique Kopp

A Föld titkai 8. Cholnoky Jenő A jégvilág 3.

http://hirek.csillagaszat.hu/foldi_tavcsovek/20060718_antarktisz.html

http://www.hurra-nyaralunk.hu/index.php?id=7&td=f

Titkos Ervin, HirlingGyörgy, Barát József, Rockenbauer Pál, Szabados Tamás, Vissy Károly: Magyarok az Antarktiszon

1. ábra www.world-gazetteer.com

2. ábra: Az Antaktisz-Szerződés első 12 tagjának zászlaja.
3.ábra és táblázat

4.ábra:


5. ábra: www.world-gazetteer.com

6.

7.



Tartalomjegyzék
I. Bevezetés…………………………………………………………....……………………….2

Az Antraktisz felfedezése………………………………………………………………2

II. Természeti adottságai…………………………………………...…………………………..3

Éghajlata………………………………………………………………………………..3

Természeti kincsek……………………………………………………………………..3

Földhasználat……………………..…………………………………………………….4

III. Környezetvédelem…………………………………………………...…………………….4

IV. Kormányzat………………………………………………………...………………………5

Az Antarktisz Szerződés……………………………………………………………….6

Jogrendszer…………………….……………………………………………………..10

Katonaság………………….……………………………….…………………………10

V. Gazdasági áttekintés…………………………………………….…………………………11

VI. Infratruktúra………………………………………………………………………………11

VII. Népesség………………………………………..……………………..…………………13

VIII. Élet a kutatóállomásokon…………………………………………..…….……………..17

IX. Magyarok az antarktiszon……………………………………………………..………….18

X. Napjainkban…………………………………………………….…………………………19

Globális felmelegedés………………………………………………………………...19

Ózonkoncentráció……………………………………………………………………..20

XI. Befejezés……………………………………………….…………………………………20



Felhasznált irodalom és ábrajegyzék………………………..………………………………..21

Tartalomjegyzék………………………………………………………………………………22


Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©azrefs.org 2016
rəhbərliyinə müraciət

    Ana səhifə