Fábiánsebestyén Község Települési Környezetvédelmi Programja




Yüklə 1.28 Mb.
səhifə13/16
tarix24.04.2016
ölçüsü1.28 Mb.
1   ...   8   9   10   11   12   13   14   15   16

III. Lakossági kérdőíves felmérés


A környezetvédelmi program részeként 2005. októberében Fábiánsebestyén lakosságának helyi környezettel kapcsolatos véleményének megismerése érdekében kérdőíves környezetvédelmi felmérést folytattunk. A fő célunk az volt, hogy a lakosság véleményének megismerése révén a környezetvédelmi felmérés eredményeivel összevetve egy a települések környezeti állapotát megfelelően ábrázoló kép legyen felvázolva. A felmérés további célja az volt, hogy a vélemények révén az Önkormányzatok lakosságot célzó akciói jobban tervezhetőek legyenek, ezáltal hatékonyabban bevonva őket az élhető település megteremtésébe.


Az Önkormányzat és a helyi oktatási intézmény egy része által kiküldött kérdőívekből 137 db értékelhető érkezett vissza.
A reprezentivitás szempontjából fontos volt megvizsgálni a nemek egyensúlyát és a korosztályok arányát. Az értékelés eredményét mindenképpen ezek tükrében kellett végezni, és ez az, ami meghatározza, hogy miképp kell kezelni a kérdőívek összesített eredményét.
I. A válaszadók összetétele
A kérdőívek összesítése révén egyértelművé vált, hogy a nemek aránya szerinti megoszlás nem tükrözi a valóságot, ugyanis a nők aránya (75%) jelentősen meghaladja a férfiakét (25%), holott ténylegesen a nemek aránya kiegyenlített a településen és minimális a nőtöbblet. A korcsoport alapján a minta ismételten túl reprezentált, ugyanis a válaszadók 71%-át teszi ki a 31-54 évesek közöttiek aránya.





22. ábra

A válaszadók nemek szerinti aránya

23. ábra

A válaszadók kor szerinti összetétele



24. ábra

A Fábiánsebestyénen töltött évek szerinti összetétel

II. Tájékozódás környezeti ügyekben
Általános tény, hogy az emberekre zúduló információtömeg jelentős hatással van véleményének formálására. A jól megválasztott média vagy más hírforrás használata sok esetben már nélkülözhetetlen a modern kommunikáció világában. Mivel a válaszadók az egyes hírforrások közül többet is megjelölhettek, ezért az értékelés összes hírforráshasználata a 100%-ot meghaladja. A diagramon jól látszik, hogy a településen a hallomás és személyes tapasztalat a legfőbb hírforrás, míg a többi média messze elmarad az első kettőtől.

25. ábra



Hírforrások megoszlása
III. Környezetállapot
A válaszolók helyi környezetállapottal kapcsolatos véleményét úgy próbáltuk megismerni, hogy a kérdésre („Kérjük, osztályozza az alábbi tényezőket az Ön településén, s azt, hogy változott-e az elmúlt 3-4 évben!”) válaszlehetőségeket 1-től 5-ig terjedő skálára szűkítettük, továbbá kiegészült a tendenciára vonatkozó kérdéssel is.
Az alábbi ábrán az oszlopdiagram jelöli a válaszadók által adott „osztályzatok” átlagát, míg a görbék jelölik a tendenciák adott tényezőre adott százalékos arányát (kék: romlott, piros: változatlan, zöld: javult). Kitűnik, hogy az átlagértékelés csak egy esetben haladja meg a négyest, egyedül a szemétszállításra vonatkozó átlagérték haladta meg azt (4,07), és mindezek mellett a válaszadók jelentős többsége (66,12%) úgy érzi, hogy ezen tényező minősége javult a legjobban az elmúlt 3-4 év során, utána pedig a zöldterületek, parkok tisztasága (61,24%). Az értékelésből kiderül, hogy a válaszadók véleménye szerint a legrosszabb a helyzet az ivóvízellátás minősége (2,48), a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségei (2,53) és az utak, járdák műszaki állapota (2,68) terén. Megjegyzendő, hogy a tendenciák tekintetében az ivóvízellátás minősége (54,03%) és az utak műszaki állapota (50,82%) romlott jelentősen a válaszadók szerint.


26. ábra



A környezetállapot értékelése
IV. Környezetvédelmi tevékenység
Az alábbi kérdéssel csupán az volt a cél, hogy a válaszadó szempontjából a fent említett problémák megoldását milyen sorrendben végezné el. („Ha Ön lenne az Önkormányzat helyében, milyen sorrendben végezné az alábbiakat?”) Az értékelést itt 1-10-ig tartó skálán kellet elvégezni.
Az eredmény az előző kérdéscsoport eredményeit tükrözi, ugyanis legsürgetőbb feladatként az ivóvízhálózat fejlesztése (1,89) és az utak, járdák kiépítése (3,10) jelenik meg, majd pedig a szennyvízhálózat kiépítése (4,40).

27. ábra


Az önkormányzat környezetvédelmi tevékenységére vonatkozó kérdés azt kívánja bemutatni, hogy a válaszadók mely intézkedésekkel találkoztak közvetlen környezetükben („Kérjük jelölje x jellel: melyik környezet érintő önkormányzati intézkedéssel találkozott?„). Mivel a válaszadók a tevékenységek közül többet is megjelölhettek, ezért az értékelés összes összesítése a 100%-ot meghaladja. A parlagfű irtás (73,53%) és az új játszóterek és parkok kialakítása (63,24%) szerepel a leggyakrabban a válaszok között.

28. ábra


A következő kérdés a lakosságot arról kérdezte, hogy mely önkormányzati tevékenységekben vennének részt a felsoroltak közül. A válaszlehetőségeket 1-től 5-ig terjedő skálára szűkítettük, melynek eredményét tükrözi az alábbi diagram.

29. ábra


V. Környezeti egészség
Az utolsó kérdés arra kérdezett rá, hogy a válaszadók szerint a településükön lévő környezeti problémák kihatnak-e az egészségükre. A döntő többség (82%) úgy érzi, hogy befolyásolja azt.

30. ábra




1   ...   8   9   10   11   12   13   14   15   16


Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©azrefs.org 2016
rəhbərliyinə müraciət

    Ana səhifə