Fábiánsebestyén Község Települési Környezetvédelmi Programja




Yüklə 1.28 Mb.
səhifə11/16
tarix24.04.2016
ölçüsü1.28 Mb.
1   ...   8   9   10   11   12   13   14   15   16

II. 4. 2. Zajterhelés


Ebben a fejezetben zaj és rezgésvédelmi szempontból kell vizsgálnunk a tervezési területen elhelyezkedő környezeti zajt és rezgést, kibocsátó forrásokat, illetve az esetlegesen terheléssel érintett terület területi funkcióját. A zaj- és rezgésvédelem szempontjait a területrendezés és fejlesztés, valamint a közlekedés tervezés alkalmával szem előtt kell tartani.


Az 1995. évi LIII. A környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény 46.§ 1. Bekezdésének c. pontja kimondja, hogy „a környezetvédelmi feladatok megoldására (a települési önkormányzat) önkormányzati rendeletet bocsát ki, illetőleg határozatot hoz.”
Fábiánsebestyén község a környezetvédelem helyi szabályairól önkormányzati rendeletet alkotott (3/2001.(I.23.)). A rendelet tartalmazza a zajvédelemre vonatkozó előírásokat. A környezetbe zajt, illetve rezgést kibocsátó és a zajtól illetőleg rezgéstől védendő létesítményeket úgy kell tervezni, egymástól viszonyítva elhelyezni, hogy a zaj és a rezgés ne haladja meg az alábbi táblázatokban szereplő határértékeket.


Sor-
szám


Zajtól védendő terület

Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre
(dB)






nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

1.

Üdülőterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része

45

35

2.

Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű)

50

40

3.

Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), vegyes terület

55

45

4.

Gazdasági terület és különleges terület

60

50

26. táblázat

Üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken

Forrás: 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelethez, 1. sz. melléklet



Sor-szám

Zajtól védendő terület

Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB)






ha az építési munka időtartama







1 hónap vagy kevesebb

1 hónap felett 1 évig

1 évnél több






nappal
6-22 óra

éjjel
22-6 óra

nappal
6-22 óra

éjjel
22-6 óra

nappal
6-22 óra

éjjel
22-6 óra

1.

Üdülőterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része

60

45

55

40

50

35

2.

Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű)

65

50

60

45

55

40

3.

Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), vegyes terület

70

55

65

50

60

45

4.

Gazdasági terület és különleges terület

70

55

70

55

65

50

27. táblázat

Építőipari kivitelezési tevékenységtől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken

Forrás: 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelethez, 2. sz. melléklet


Sor-szám

Zajtól védendő terület

Határérték (LTH) az LAM, közmegítélési szintre (dB)






üdülő-, lakóépületek és közintézmények közötti forgalomtól elzárt területeken; pihenésre kijelölt közterületeken

kiszolgáló út; átmenő forgalom nélküli út mentén

gyűjtőút; összekötőút; bekötőút; egyéb közút; vasúti mellékvonal és pályaudvara; repü- lőtér, illetve helikopterállomás, -leszállóhely mentén

autópálya; autóút; I. rendű főút; II. rendű főút; autóbusz-pályaudvar; vasúti fővonal és pálya- udvara; repülőtér, illetve helikopter- állomás, -leszálló- hely mentén





nappal
6-22 óra

éjjel
22-6 óra

nappal
6-22 óra

éjjel
22-6 óra

nappal
6-22 óra

éjjel
22-6 óra

nappal
6-22 óra

éjjel
22-6 óra

1.

Üdülőterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része

45

35

50

40

55

45

60

50

2.

Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű)

50

40

55

45

60

50

65

55

3.

Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), vegyes terület

55

45

60

50

65

55

65

55

4.

Gazdasági terület és különleges terület

60

50

65

55

65

55

65

55

28. táblázat

A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken

Forrás: 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelethez, 3. sz. melléklet
A zajforrások és az épületek védendő homlokzatainak egymáshoz viszonyított helyzete meghatározó a helyiségek zajterhelése szempontjából. A zaj ellen védendő helyiségeknek (lakószobák, kórtermek, tantermek stb.) a ”csendes” oldalra nyitásával – amennyiben ezt a tájolás lehetővé teszi - többletköltségek nélkül 10-25 dB zajcsökkenés biztosítható. Az útra merőleges épületeknek mind a két oldala zajos, igaz kevésbé, mint az úttal párhuzamos házak utcai homlokzata.
A zajterhelési határértékek teljesülésének feltételei – mint pl. zajos létesítmények területrendezési tervben is meghatározott, előírt létesítési feltételei, védelmi szempontok, védőtávolságok stb.- a rendeletbe beépítendőek.
A helyi rendeletnek tartalmaznia kell a település zaj- és rezgésvédelmi szempontból is fontos övezeti besorolásait, a településen a kulturális, szórakoztatóipari, szabadidő, sport és más hasonló létesítményekben, továbbá a helyi hírközlési és hirdetési célra alkalmazott hangosító berendezések, illetve bármilyen a környezetbe zajt kibocsátó berendezés üzemben tartásával kapcsolatos zajvédelmi előírásokat, területi besorolásokat, határértékeket, határértékek ellenőrzésének módját stb.
Zaj- és rezgésvédelmi ügyekben az elsőfokú hatósági jogkört a 47/2004. (III.18.) Kormányrendelettel módosított zaj- és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V.12.) MT rendelet 25.§-a részletezi. Az elsőfokú hatósági jogkört a települési önkormányzat gyakorolja az alábbi esetekben (25.§ (1) bekezdés szerint):

  • az MT rendelet mellékletében felsorolt tevékenységek esetében

  • TEÁOR 01 mezőgazdaság, vadgazdálkodás

  • TEÁOR 02 erdőgazdálkodás

  • TEÁOR 05 halgazdálkodás

  • TEÁOR 22 kiadói, nyomdai egyéb sokszorosítási tevékenység

  • TEÁOR 45 építőipar

  • TEÁOR 50 jármű-kereskedelem, -javítás, üzemanyag-kiskereskedelem

  • TEÁOR 51 nagykereskedelem

  • TEÁOR 55 szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

  • TEÁOR 71 kölcsönzés

  • TEÁOR 72 számítástechnikai tevékenység

  • TEÁOR 73 kutatás, fejlesztés

  • TEÁOR 74 egyéb, gazdasági szolgáltatás

  • TEÁOR 80 oktatás

  • TEÁOR 85 egészségügyi, szociális ellátás

  • TEÁOR 90 szennyvíz-, hulladékkezelés, szennyeződésmentesítés

  • TEÁOR 91 érdekképviselet

  • TEÁOR 92 szórakoztatás, kultúra, sport

  • TEÁOR 93 egyéb szolgáltatás

  • SZJ 63.21.24.0 parkolási szolgáltatás

  • Egyéb lakossági zajkeltés (szomszédsági zajok, hobby-, szabadidős tevékenység)

  • Külön jogszabályban meghatározott, épületek védendő helyiségeiben előírt zajvédelmi követelmények teljesítésére vonatkozó ügyekben

  • Külön jogszabályban meghatározott, épületekben emberre ható rezgés-követelmények teljesítésére vonatkozó ügyekben

  • Valamennyi, az adott épületen belüli, illetve az adott épületen kívüli rezgésforrás okozta rezgésterhelés esetén az MT rendelet melléklete szerinti tevékenységeknél

Az elsőfokú hatósági jogkört a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség gyakorolja az alábbi esetekben (25.§ (2) bekezdés szerint):



  • az MT rendelet 25. § (1) bekezdése alá nem tartozó minden egyéb létesítmény, berendezés és tevékenység, továbbá a mellékletben felsorolt és az egyéb tevékenységek ugyanazon telephelyen történő együttes végzése, valamint valamennyi környezeti hatásvizsgálat köteles vagy egységes környezethasználati engedélyköteles tevékenység zaj- és rezgésvédelmi ügyekben

Az önkormányzati rendeleten kívül települések zaj elleni védelmét két hatóság előírásai szabályozzák:



  • az építésügy (épített környezet védelme)

  • környezetvédelem (épített emberi környezet működtetése, rendeltetésszerű használata)

A teljes építési folyamatot átfogó OTÉK előírásai már megvalósult építmény átalakítására is kiterjednek, hiszen a szerkezeti, funkcióbeli átalakítások módosíthatják a környezetbe lesugárzott zaj mértékét.


A települési környezetben az emberi életkörülményeit befolyásoló környezeti hatások összegezetten jelentkeznek, melyeknek gyakran nemcsak befogadója, hanem forrásai az itt koncentrálódó tevékenységek.
Ennek okai:

  • A túllépést érzékszervi úton nehéz meghatározni. Felügyelőségnek kevés lehetősége van - konkrét bejelentés nélkül- ellenőrző vizsgálatok végzésére.

  • Ahol az üzem dolgozói a környező lakosság köréből kerülnek ki, a munkahely féltés hatására kevesebb a panasz (Esetleges elbocsátások, nyugdíjba vonulás után kezdenek el panaszkodni.);

  • Ahol a lakosok nagy része zajos létesítmények mellett nőtt fel és nem változtatott lakóhelyet, a megszokás hatására az indokoltnál kevesebb a zajpanaszok száma;

  • A zaj iránti tűrőképesség eltérő, egyénenként számos szubjektív tényező befolyásolja. Megjegyzendő, hogy az utóbbi években csökkent az emberek zajjal szembeni toleranciája. Ezt mutatja a lakossági panaszbejelentések számának növekedése is.

A környezetből származó zajterhelés eredete szerint lehet:

- ipari-, mezőgazdasági-, építési,

- közlekedési-,

- egyéb eredetű.

Ipari, mezőgazdasági, építkezési zajok
Országos tendencia, hogy a kisipari telephelyek, vállalkozások száma a privatizáció következtében ugrásszerűen megnőtt. Gyorsan reagálnak a változó piaci helyzetre, ezért rövid idő alatt profilt váltanak, vagy megszűnnek, átalakulnak. Emiatt telepítésük zajvédelmi szempontból kedvezőtlen hatásokat is eredményezhet. Családi házas övezetben nő az épület alagsorába, garázsába telepített zajos tevékenységek száma. Ilyen pl.: az autójavítás, a lakatosipari és az asztalos ipari tevékenység.

Az új kisvállalkozások jelentős része határérték megkérése iránti kötelezettségének nem tesz eleget, vagy ha már rendelkezik emissziós előírással, a tevékenységében bekövetkezett változások bejelentését elmulasztja.


Rendelkezésünkre álló információink szerint az üzemeltetők tekintetében jelentősebb zajkibocsátás nincs.
Zajszint mérést Fábiánsebestyén község területén az Alsó- Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség nem végzett. Fábiánsebestyén község területéről zajvédelemmel kapcsolatos adatokkal a felügyelőség nem rendelkezik.
Fábiánsebestyén területén a mezőgazdaság két ágazata közül a növénytermesztés panaszokra okot nem, vagy csak elvétve okoz. Az állattartással kapcsolatban leginkább az intenzív, kis helyigényű tartás okozhat lakossági panaszokat. A bejelentéseket indikáló tényező a baromfinevelő telepek, sertés-, libatartással összefüggésben az állatok hangja, másrészt (egyes állattartási módoknál) a kapcsolódó technológiai berendezések-, jobbára a mesterséges szellőztetés zaja. Fábiánsebestyén község területén nem jellemző a belterületi állattartás. A külterületi részen található több állattartó telep, ahol szarvasmarhát, juhot, libát és sertést tenyésztenek. Az önkormányzathoz az állattartáshoz kapcsolódó panasz , lakossági bejelentés nem érkezett.
Közlekedési zajok
A térség zajterhelése alapvetően a közlekedésből származik, amely nem egyenletes lefutású. A forgalom sűrűsége napszakonként változik. A legsűrűbb a közúti és vasúti forgalom a reggeli, (5-8 h- között) és délutáni (15-18 h között) időszakokban. A nagy forgalmú utakon a forgalom eloszlása egyenletesebb, mint az összekötő utakon. Havi eloszlásban a személygépjárművek részaránya a nyári időszakban magasabb, mint a többi évszakban. A tehergépjármű hányad ősszel (főleg a mezőgazdasági áruszállítás miatt) jelentősebb. A közutak forgalma hétköznap nagyobb, mint hétvégén, de egyes területeken - az üdülőkörzetek ilyeneknek tekintendők - a hétvégi járműforgalom többszörösére emelkedhet a hétköznapinak, főleg a nyári csúcsidőszakban.
A közúti közlekedés által okozott zaj két összetevőből áll. Egyrészt a településen átmenő tranzit -, másrészt a belső forgalomból. Fábiánsebestyén lakott területén nem halad keresztül jelentős forgalom. A Köztársaság utcán halad a 4642.j. összekötő út 1000-2000 E/nap forgalommal, míg a Dózsa Gy. utcán a 4403. j., az Árpádhalmi úton pedig a 4449.j. út (343, 479 E/nap). Közlekedésből származó zajszennyezés nem jelentős a településen.
A tervezés időpontjában Fábiánsebestyénen nem történt zajmérés, ezért a programalkotás megalapozásához szükséges becsléseket az alábbi adatok alapján végeztük el.



  • 4642. j. összekötő út (Köztársaság u. (K))


Forgalmi adatok:





Jármű

Forgalom(j/nap)

Összesen

1. kategória

Szem. gépkocsi

553

782

Kisteher

130

Motorkerékpár

42

Nehézmotoros

57

2. kategória

Autóbusz

17

97

Tehergépkocsi

38

Lassú jármű

42

3. kategória

Nehéz teher

13

16

29. táblázat

Fábiánsebestyént érintő országos közutak főbb forgalmi adatai

(Adatok forrása: 2004. évi országos keresztmetszeti forgalomszámlálás, ÁKMI Kht.)
Nappali zajkibocsátás:
LAeqi,1(7,5) = 15,0 + 10 lgQ1 + 16,7 lgv1= 61 dB

LAeqi,2(7,5) = 17,3 + 10 lgQ2 + 19,0 lgv2= 56 dB

LAeqi,3(7,5) = 23,2 + 10 lgQ3 + 16,7 lgv3= 52 dB

LAeq(7,5)=10lg∑100,1LAeqi(7,5)= 63 dB



Éjjeli zajkibocsátás:
LAeqi,1(7,5) = 15,0 + 10 lgQ1 + 16,7 lgv1= 53 dB

LAeqi,2(7,5) = 17,3 + 10 lgQ2 + 19,0 lgv2= 49 dB

LAeqi,3(7,5) = 23,2 + 10 lgQ3 + 16,7 lgv3= 0 dB

LAeq(7,5)=10lg∑100,1LAeqi(7,5)= 54 dB


Jelen esetben, mivel becsült értékekről van szó, a korrekciós tényezőket nem vettük figyelembe, azonban az úttól való távolság és magasság növekedése csökkenti a kapott értéket.

A becsült értékek alapján megállapítható, hogy a 4642 j. összekötő úton a nappali, valamint az éjszakai zajterhelés sem haladja meg a megengedett határértékeket.


  • 4642 j. összekötő út (Köztársaság u. (Ny))


Forgalmi adatok:





Jármű

Forgalom(j/nap)

Összesen

1. kategória

Szem. gépkocsi

1354

1935

Kisteher

309

Motorkerékpár

119

Nehézmotoros

153

2. kategória

Autóbusz

32

217

Tehergépkocsi

129

Lassú jármű

56

3. kategória

Nehéz teher

56

56

30. táblázat

Fábiánsebestyént érintő országos közutak főbb forgalmi adatai

(Adatok forrása: 2004. évi országos keresztmetszeti forgalomszámlálás, ÁKMI Kht.)
Nappali zajkibocsátás:
LAeqi,1(7,5) = 15,0 + 10 lgQ1 + 16,7 lgv1= 65 dB

LAeqi,2(7,5) = 17,3 + 10 lgQ2 + 19,0 lgv2= 60 dB

LAeqi,3(7,5) = 23,2 + 10 lgQ3 + 16,7 lgv3= 56 dB

LAeq(7,5)=10lg∑100,1LAeqi(7,5)= 66 dB



Éjjeli zajkibocsátás:
LAeqi,1(7,5) = 15,0 + 10 lgQ1 + 16,7 lgv1= 57 dB

LAeqi,2(7,5) = 17,3 + 10 lgQ2 + 19,0 lgv2= 52 dB

LAeqi,3(7,5) = 23,2 + 10 lgQ3 + 16,7 lgv3= 0 dB

LAeq(7,5)=10lg∑100,1LAeqi(7,5)= 58 dB



A becsült értékek alapján megállapítható, hogy a település nyugati részén a 4642 j. összekötő úton a nappali, valamint az éjszakai zajterhelés kis mértékben haladja meg a megengedett határértékeket.


  • 4403 j. összekötő út (Dózsa Gy. u.))


Forgalmi adatok:





Jármű

Forgalom(j/nap)

Összesen

1. kategória

Szem. gépkocsi

136

230

Kisteher

46

Motorkerékpár

22

Nehézmotoros

26

2. kategória

Autóbusz

13

49

Tehergépkocsi

18

Lassú jármű

18

3. kategória

Nehéz teher

6

6

31. táblázat

Fábiánsebestyént érintő országos közutak főbb forgalmi adatai

(Adatok forrása: 2004. évi országos keresztmetszeti forgalomszámlálás, ÁKMI Kht.)
Nappali zajkibocsátás:
LAeqi,1(7,5) = 15,0 + 10 lgQ1 + 16,7 lgv1= 56 dB

LAeqi,2(7,5) = 17,3 + 10 lgQ2 + 19,0 lgv2= 52 dB

LAeqi,3(7,5) = 23,2 + 10 lgQ3 + 16,7 lgv3= 0 dB

LAeq(7,5)=10lg∑100,1LAeqi(7,5)= 57 dB



Éjjeli zajkibocsátás:
LAeqi,1(7,5) = 15,0 + 10 lgQ1 + 16,7 lgv1= 48 dB

LAeqi,2(7,5) = 17,3 + 10 lgQ2 + 19,0 lgv2= 0 dB

LAeqi,3(7,5) = 23,2 + 10 lgQ3 + 16,7 lgv3= 0 dB

LAeq(7,5)=10lg∑100,1LAeqi(7,5)= 48 dB



A becsült értékek alapján megállapítható, hogy a 4403 j. összekötő úton a nappali, valamint az éjszakai zajterhelés nem haladja meg a megengedett határértékeket.


  • 4449 j. összekötő út (Árpádhalmi út.)


Forgalmi adatok:





Jármű

Forgalom(j/nap)

Összesen

1. kategória

Szem. gépkocsi

179

296

Kisteher

55

Motorkerékpár

22

Nehézmotoros

40

2. kategória

Autóbusz

13

74

Tehergépkocsi

30

Lassú jármű

31

3. kategória

Nehéz teher

14

14

32. táblázat

Fábiánsebestyént érintő országos közutak főbb forgalmi adatai

(Adatok forrása: 2004. évi országos keresztmetszeti forgalomszámlálás, ÁKMI Kht.)
Nappali zajkibocsátás:
LAeqi,1(7,5) = 15,0 + 10 lgQ1 + 16,7 lgv1= 57 dB

LAeqi,2(7,5) = 17,3 + 10 lgQ2 + 19,0 lgv2= 57 dB

LAeqi,3(7,5) = 23,2 + 10 lgQ3 + 16,7 lgv3= 0 dB

LAeq(7,5)=10lg∑100,1LAeqi(7,5)= 60 dB



Éjjeli zajkibocsátás:
LAeqi,1(7,5) = 15,0 + 10 lgQ1 + 16,7 lgv1= 48 dB

LAeqi,2(7,5) = 17,3 + 10 lgQ2 + 19,0 lgv2= 0 dB

LAeqi,3(7,5) = 23,2 + 10 lgQ3 + 16,7 lgv3= 0 dB

LAeq(7,5)=10lg∑100,1LAeqi(7,5)= 48 dB



A becsült értékek alapján megállapítható, hogy a település a 4449 j. összekötő úton a nappali, valamint az éjszakai zajterhelés nem haladja meg a megengedett határértékeket.
A vasúti közlekedésből származó zaj érinti Fábiánsebestyént, mivel a község területén található vasútvonal, illetve megállóhely, de ezzel kapcsolatos panaszról nincs tudomásunk.
A tervezés időpontjában Fábiánsebestyénen nem történt vasúti zajmérés, ezért a programalkotás megalapozásához szükséges becsléseket az alábbi adatok alapján végeztük el.

Elegendő hosszúságú (l />/ 2r), egyenes vezetésű vasútvonaltól 25 m-re akadálytalan terjedés mellett:



LAeq = 56 + 10 lg N

ahol:


N – a vonatkoztatási (megítélési) idő alatt átlagosan óránként elhaladó vasúti szerelvények száma.

Az összefüggés v = 60 km/h sebességre érvényes. Az egyenértékű A-hangnyomásszintet külön kell maghatározni a nappali és az éjszakai időszakra.


Vonatjáratok:


  • személyvonat (motorvonat): 12/nap + egy szerelvénymenet vagy tehervonat (rendszeres teherforgalom nincs)

  • szombat-vasárnap 10/nap + szerelvénymenet vagy tehervonat

Vasúti közlekedési nappal történik Fábiánsebestyén területén, számítása:


N=1

LAeq = 56 + 10 lg N=56 dB
A becsült érték alapján megállapítható, hogy a településen a vasúti közlekedésből származó zajterhelés nem haladja meg a megengedett határértékeket.

Repülési zaj

A vizsgált területen állandó repülőtér nincs. Kisebb repülőtér a közelben Szentesen található. A kisrepülők által okozott zajról nincs tudomásunk.


Egyéb zajok
Az egyéb zajok tartománya meglehetősen széles spektrumot érint.

A lakó és középületek rendeltetésszerű használatát biztosító épületgépészeti berendezéseinek szellőző ventilátorok, hűtőaggregátok kellemetlen zajforrások lehetnek.


Egyes esetekben a lakó, vagy intézményterület központjában az ABC áruházak hátsó frontjára, ritkábban tetejére elhelyezett szellőventilátorok, hűtőpultok aggregátorai az akadálytalan hangterjedés következtében okoznak határérték feletti környezetterhelést.
Szaporodnak az épületek falára, tetejére telepített légkondicionáló berendezések száma is és nemcsak intézményi, üzemirodák falán, tetőzetén, hanem lakóingatlanokon is. Helytelen telepítés, nagy teljesítmény esetén panaszt okozhatnak.
Hasonlóan a kisvállalkozásokhoz, gondot okoznak a lakókörnyezetben, a lakás vagy melléképülete részbeni átalakításával megvalósuló, alapvetően a szolgáltatási ágazatban tevékenykedő boltok, kis üzletek. Ezek egy részénél nem a közvetlenül kibocsátott zaj, hanem a hajnalban áruszállást végző járművek, a vásárlók, vendégek jelenléte okozhat panaszt.
Lakott területek fő zajcsoportját a különböző szórakoztató létesítmények jelentik (éttermek, sörözők, presszók, szabadtéri rendezvények). A rendeltetésszerű használaton túlmenően a közönségforgalomból adódó zajjal is terheli környezetüket. Zavaró hatásuk szignifikánsabb a szabadtéri rendezvények esetében, ahol hiányoznak hanggátlással rendelkező külső határoló szerkezetek.


1   ...   8   9   10   11   12   13   14   15   16


Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©azrefs.org 2016
rəhbərliyinə müraciət

    Ana səhifə