Fábiánsebestyén Község Települési Környezetvédelmi Programja




Yüklə 1.28 Mb.
səhifə1/16
tarix24.04.2016
ölçüsü1.28 Mb.
  1   2   3   4   5   6   7   8   9   ...   16



Fábiánsebestyén Község

Települési

Környezetvédelmi Programja

Helyzetelemzés

2006 – 2011.





2006. március
Készítette:

Fábiánsebestyén Község Önkormányzata

megbízásából a

Hazai Térségfejlesztő Rt.



Megrendelő




Fábiánsebestyén Község Önkormányzata










Témavezető










Dr. Veres Lajos

Közlekedés és gazdasági mérnök, regionális politika és gazdaságtan Ph.D.










Vezető Tervező










Kovács László

Okleveles környezetvédő és –kutató geográfus










tervező










Szőke Norbert


Okleveles környezetvédő és –kutató geográfus










Szakértők




























Csenki Attila

Okleveles terület- és településfejlesztő geográfus













Krajnyák Nóra

Okleveles tájépítész













Keserű Imre

Okleveles geográfus, terület- és településfejlesztő, közlekedési szakértő




Tielesch Zsuzsa

Környezetvédő és -kutató geográfus













Tornyos Tímea

Okleveles környezetmérnök













Tóth Krisztina

Okleveles terület- és településfejlesztő geográfus













Tötösné Szirányi Judit

Okleveles környezetmérnök, okleveles közgazdász













Vass Péter

Műszaki környezet technikus, környezetmérnök hallgató










A Megbízó részéről kapcsolattartó




Dr. Kós György

Polgármester




Faragó Ferenc

Alpolgármester



















Készítette









Tartalomjegyzék


I. A Település és Környezetének ismertetése 6

I. 1. A település általános bemutatása 6

I. 2. Természetföldrajzi jellemzés 8

II. A környezet állapotának bemutatása 10

II. 1. A környezeti elemek állapota 10



II. 1. 1. Levegő 10

II. 1. 1. 1. A levegőszennyezés forrásai és fajtái 10

II. 1. 1. 2. Fábiánsebestyén légszennyezettségi állapota 12


II. 1. 2. Víz 27

II. 1. 2. 1. A felszíni vizek minősége Fábiánsebestyén területén 27

II. 1. 2. 2. A felszínalatti vizek minősége Fábiánsebestyén területén 27


II. 1. 3. Talaj 29

II. 1.3.1 A település talajainak általános jellemzése 29


II. 2. Természet- és tájvédelem 39

Natura 2000 51

II.3. A települési környezet állapota 55



II. 3. 1. Demográfiai jellemzők 55

II.3.2. Környezet – egészségügy 58

II. 3. 3. Közműellátottság helyzete a településen 62

II. 3. 3. 1. Ivóvízellátás 62

II. 3. 3. 2. Szennyvízelvezetés, - tisztítás, - elhelyezés 63


II.3. 4. Kül- és belterületi vízrendezés 64

II. 3. 5. Épített környezet 67

II. 3. 6. Települési zöldterület-gazdálkodás 69

II.3.7. Közlekedés 71

II. 3. 8. Energiagazdálkodás 76

II. 4. Önállóan kezelt hatótényezők 85



II. 4. 1. Hulladékgazdálkodás és a települési környezet tisztasága 85

II. 4. 2. Zajterhelés 104

II. 5. Környezeti tudat és szemlélet 115



II. 6. Környezetbiztonság 117

III. Lakossági kérdőíves felmérés 121

IV. Fábiánsebestyén Környezeti SWOT Analízise 126

V. Az elérni kívánt környezetvédelmi célok, és a célok elérése érdekében végrehajtandó feladatok 128

VI. Környezetvédelmi Prioritások 138

1. sz. melléklet 139

Bevezetés
Az elmúlt évtizedekben a környezet állapotának romlása látványosan felgyorsult, ennek eredményeként napjainkra a környezetvédelem társadalmi ügy lett szerte a világon, és kiemelt figyelmet kap a gazdaságilag fejlettebb országok körében. 1972-ben az akkori EGK határozatot hozott az egységes környezeti politikáról, majd a következő évben fogadták el a közösség első környezetvédelmi akcióprogramját. Ezen program alapelvei kiváló útmutatást adtak a későbbi környezetvédelmi tevékenységekhez és máig érvényesnek tekinthetjük azokat. A Gazdasági Közösség nézőpontja az első akcióprogram óta jelentős változásokon ment át. A helyreállításról és a károk orvoslásáról a hangsúly fokozatosan a megelőzésre tevődött át. Mindezek mellett a XX. század utolsó három évtizedét a környezeti gondolkodás regionálissá válása, illetve globalizációja is jellemzi.
Magyarországon az első környezetvédelmi törvény 1976-ban született, de hatása a törvény keretjellege miatt korlátozott volt. A környezetvédelem társadalmi üggyé válása hazánkban az 1980-as évek második évére tehető. Több éves szakmai vita után a Magyar Országgyűlés 1995-ben fogadta el a környezetvédelmének általános szabályairól szóló új törvényt (1995. évi LIII. törvény), mely a már meglévő hazai tervezési rendszerek (területrendezés, területfejlesztés, településrendezés, településfejlesztés, stb.) mellet egy új típusú tervezés alapjainak a megteremtését irányozza elő. A Nemzeti Környezetvédelmi Program kidolgozásának részletes előírásait a törvény rögzíti. Ennek alapján az Országgyűlés 83/1997. (IX.26.) határozata rendelkezett az 1997-2002 közötti időszakra szóló első Nemzeti Környezetvédelmi Programról (továbbiakban NKP-I), és tudomásul vette a megvalósításának általános tervét. A végrehajtás éves intézkedéseit kormányhatározatok hagyták jóvá.
A 2003–2008 közötti időszakra szóló második Nemzeti Környezetvédelmi Program (továbbiakban NKP-II) kidolgozásának alappillérét az NKP-I végrehajtása során felhalmozott tapasztalatok alkotják. Az NKP-I alapvető feladatát teljesítette: kijelölte a magyar környezetpolitika célkitűzéseit és cselekvési irányait, valamint felvázolt egy beavatkozási tervrendszert.
Az NKP-II kidolgozása a legfontosabb hazai és nemzetközi környezetpolitikai alapelvek figyelembevételével történt. Ezen alapelvek három csoportot képeznek:


  • A környezetvédelemben mára már hagyományosnak tekintett alapelvek (pl. az elővigyázatosság, a megelőzés, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékoztatás, a nyilvánosság és a szennyező fizet elve).




  • A fejlett országok környezeti tevékenysége alapján számunkra példaértékűnek tekinthető további alapelvek (a megosztott felelősség; az átláthatóság biztosítása a tervezés, döntéshozás, finanszírozás, megvalósítás és ellenőrzés során; kiszámíthatóság a szabályozásban és a finanszírozásban; számonkérhetőség, világos célok, mérhető teljesítmények; partnerség, szubszidiaritás, addicionalitás, többszörös hasznú intézkedések).




  • A legátfogóbb elvek sorába a fenntartható fejlődés alapelvei tartoznak. Ezek részletes kifejtését a Fenntartható Fejlődés Nemzeti Stratégiája tartalmazza majd, amely 2004 végére készül el, figyelemmel a közelmúltban lezárult johannesburgi „Föld Csúcs” eredményeire. Az alapelveket azonban lehetőség szerint már az NKP-II végrehajtásának első éveiben is érvényesíteni kell, ezzel is elősegítve a fenntartható fejlődés irányába történő átmenet társadalmi, gazdasági és környezeti feltételeinek kialakítását.

Az 1995. évi LIII. törvény 46. §-a rendelkezik arról, hogy a településeknek környezetvédelmi programot kell készíteniük. A törvény engedélyezi, hogy ha a települések úgy látják, hogy környezetvédelmi problémáikat közösen jobban meg tudják oldani, akkor közös települési programot is készíthetnek.


Csongrád megye Környezetvédelmi Programja 2001-ben készült el.
2005-ben Fábiánsebestyén Község Önkormányzata úgy döntött, hogy elkészítteti saját környezetvédelmi programját.

  1   2   3   4   5   6   7   8   9   ...   16


Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©azrefs.org 2016
rəhbərliyinə müraciət

    Ana səhifə