Az izomműKÖDÉS Élettana




Yüklə 50.77 Kb.
tarix28.04.2016
ölçüsü50.77 Kb.
AZ IZOMMŰKÖDÉS ÉLETTANA
A szervezetben megkülönböztetünk harántcsíkolt vázizmot, simaizmot és szívizmot. Az emberi mozgás alapját az izomműködés képezi. Az izmok a mozgás aktív szervei, a mozgatórendszer passzív alkotóelemeit, a csontokat és izületeket az izmok mozgatják. Kémiai energiát alakítanak át mechanikai energiává.

Motoros egység: az izomrost és a hozzá kapcsolódó mozgató neuron.

Az izomműködést közvetlenül a központi idegrendszer irányítja. (gerincvelő mellső szarvi mozgató neuron  neuromuscularis synapsys  izomrost).



Az emberi szervezetben nem az egyes izmok, hanem különböző izomcsoportok együttműködve hajtják végre a mozgásokat:

  • Agonista izmok: közvetlenül a mozgást végzik.

  • Szinergista izmok: a mozgás létrejöttét teszik lehetővé.

  • Antagonista izmok: a mozgást végző izmokkal ellentétesen működnek.


Az izomrostok fajtái
F F F



















t t t

ST FT 1 FT 2







az edzés hatására történő átalakulás



Az izomrosttípusok jellemzői





ST

(lassú, oxidatív)



FT 1

(gyors, oxidatív, glikolitikus)



FT 2

(gyors, glikolitikus)



Mitokondrium tartalom

nagy

kicsi

kicsi

Protoplazma mennyiség

nagy

kicsi

kicsi

Vastagság

kicsi

nagy

nagy

Szarkoplazmatikus retikulum Ca 2+ felvevő és leadó képesség

kicsi

közepes

nagy


Mitokondriális oxidatív anyagcsere

nagy

közepes

kicsi

Mitokondriális glikolitikus anyagcsere

kicsi

közepes

nagy

Kontrakció sebesség

kicsi

nagy

nagy

Fáradékonyság

kicsi

közepes

nagy

Az izomműködés mechanikai szempontjai
Erőkifejtési módok

(az izomösszehúzódás formái)


Dinamikus Statikus

(mozgásos) (tartásos)




Legyőző Fékező Megtartó

koncentrikus excentrikus izometriás

kontrakció kontrakció kontrakció

(K. E.< B. E.) (K. E.> B. E.) (K. E.= B. E.)



Excentrikus > Izometriás > Koncentrikus

Alapjelenségek

  • Izomrángás: egyszeri inger hatására történő összehúzódás (ingerküszöb  inger szummáció).

  • Contractio- summatio: szupramaximális erősségű inger az előző inger által okozott kontrakciós hullám felszálló ágának megfelelő periódusban megismételjük, a kapott kontrakció amplitúdója nagyobb lesz, mint az egyetlen ingert követő kontrakcióé.

  • Komplett tetanus: megfelelő intervallumokban alkalmazott szupramaximális inger (ingersorozat) fenntartott kontrakció szummációt eredményez  tetanus. A kontrakciós görbe teljesen összeolvadt vonalat képez.

  • Inkomplett tetanus: kisebb frekvencia mellett a kontrakciós görbén kisebb nagyobb hullámok jelzik a nem teljesen fuzionált kontrakciót.




Izomrángás Kontrakció szummáció

F F



Li. Ki. Ri.





t t





Komplett tetanus Inkomplett tetanus

F F



t t

Li.: a látencia idő.

Ki.: a kontrakció ideje.

Ri.: a relaxáció ideje.



Izomteljesítmény:

  • Quantalis szummáció (mennyiségi összegzés): az izomműködés intenzitásának növelésével egyre több motoros egység kapcsolódik be a mozgásba.

  • Kontrakció szummáció (hullámösszegzés): a mozgatóegységben végigfutó ingerületek számának növelése.

  • Ezt a két lehetőséget a szervezet nem egymás után, hanem egyszerre veszi igénybe.


Az izom- erőkifejtés függ:

  • Az életkortól és a nemtől.

  • A rostok vastagságától és vérellátásától.

  • A működő izmok hosszától.

  • A résztvevő ME. számától (ME.: motorikus egység).

  • Az impulzusok sűrűségétől, szinkronizációjától.

  • Az erőkifejtés idejétől.

  • A mozgósítható energia mennyiségétől.

  • A megmozgatott súly nagyságától és az ellenállás nagyságától.

  • A rostok összetételétől.

  • Az impulzusok nagyságától és erejétől.


Hőtermelés és energiaszolgáltató folyamatok az izomban
Az izomműködés során hőfelszabadulás mérhető.

  • Kezdeti (iniciális) hő: az összehúzódás és az elernyedés alatt mért értékek összege, aerob és anaerob körülmények között is,

  • aktivációs: rángás esetében,

  • fenntartásos: tetanuszos összehúzódás esetén.

  • Megkésett hő: az izomműködés után, csak aerob energiaszolgáltatás után.


Izomműködés energia forrásai:

  • Első lépcső: ATP = ADP + P + E

  • Második lépcső: KrP + ADP = ATP + Kr (ATP reszintézis).

  • Harmadik lépcső (az intenzitástól függően):

  • az izomglikogén  aerob és anaerob lebontása,

  • zsírok   oxidáció.

  • fehérjék  oxidatív dezaminálás.


Energia szolgáltató folyamatok az izomban





AEROB ANAEROB

(O2 elég) (O2 kevés)
alaktacid laktacid

KrP = Kr + P + E



KrP + ADP = ATP

szénhidrát (38 db ATP) zsír (130 db ATP) fehérje (17 db ATP)

(aerob - anaerob) (aerob) (aerob, normál esetben nem

szolgáltat energiát)



GLIKOLÍZIS BÉTA - OXIDÁCIÓ OXIDATÍV DEZAMINÁLÁS




2 ATP 35 ATP

piroszőlősav




acetil CoA



tejsav CITRÁT - KÖR




ATP

TERMINÁLIS OXIDÁCIÓ (IZOM)


OXIDATÍV FOSZFORILÁLÁS

CORI- KÖR

(helyreállítás)






VÉR


I

C6 H12 O6




C6 H12 O6




Z










M

O










Á

M

TEJSAV




TEJSAV

J




VÉR


Aerob Anaerob laktacid

C6H12O6 + 6O2 = 6CO2 + 6H2O + E C6H12O6 = 2C3H6O3 + E


Az, hogy a szervezet az energiát miből nyeri függ az edzés intenzitásától és terjedelmétől!


Az intenzitás a terjedelem és a felhasznált energia



Az izomműködés szabályozása
A szervezet izomállományának fő tömegét képező harántcsíkolt izomzat (vázizomzat izomzat) valamint a „több- egységes” simaizomzat kontrakcióját fiziológiás körülmények között kizárólag a központi idegrendszerből jövő, a motoros, illetve vegetatív idegek útján vezetett impulzusok váltják ki és tartják fenn. A viscelaris simaizom és a szívizom alapvető aktivitása myogen eredetű; az efferens vegetatív rostok ingerülete az alapvető myogen aktivitás serkentés vagy gátlás irányában befolyásolja.
Az izomműködés szabályozásában résztvevő központi idegrendszeri folyamatok (Frenkl)


A simaizom és a szívizom működése
Simaizom jellemzői:

  • Lassú, minimális energiafogyasztással járó fenntartott kontrakcióra képes. Nem fáradékony. Tetanizálható.

  • Vegetatív beidegzésű.

  • Orsó alakú sejtek, egyetlen sejtmaggal.

  • Működés szempontjából két csoportra oszthatók:

  • Visceláris vagy unitárius: az izomsejt intrinsic (nyújtás hatására) ingerületi folyamata vált ki  az ingerület végigterjed a simaizom egész kötegén, a teljes izom úgy viselkedik, mintha egyetlen sejtből állna.

  • Pl.: gyomor- bélcsatorna, ureter, húgyhólyag, uterus, arteriolák és venulák simaizomzata.

  • Multi- unit simaizom: ezek a harántcsíkolt izmokhoz hasonlóan motoros egységekbe tömörülnek.

  • Pl.: a nagyartériák simaizmai, pilomotor apparátus.

  • Szabályozás: vegetatív idegrostok beidegzése alatt állnak.

  • Az izom nyújtásának a hatása: az üregek falában elhelyezkedő simaizmok nyújtása a sejtmembrán depolarizációját váltja ki  tónusos / fenntartott / kontrakció jön létre).

  • Vegetatív mediátorok hatása: cholinerg (parasympathicus  acetylcholin  serkentés) és adrenerg (sympaticus  noradrenalin (adrenalin)  gátlás vagy serkentés) ingerület átvivő anyagok.

  • Az ingerület az ún. neuromuscularis synapsison keresztül tevődik át az izomzatra.


Szívizom jellemzői:

  • Harántcsíkolt izomrostokból áll. Nem fárad el. Nem tetanizálható.

  • Automácia  a teljesen denervált (idegétől megfosztott) szív megfelelő körülmények között ritmusosan húzódik össze.

  • Vegetatív rostok beidegzése módosíthatja az automáciát (n. vagus  tachycardia és bradycardia).





Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©azrefs.org 2016
rəhbərliyinə müraciət

    Ana səhifə