2. sz melléklet Az Ebola-Marburg-láz jellemzői és teendők a betegségre gyanús személy észlelésekor




Yüklə 52.77 Kb.
tarix30.04.2016
ölçüsü52.77 Kb.

2. sz. melléklet

Az Ebola-Marburg-láz jellemzői és

teendők a betegségre gyanús személy észlelésekor
(a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges

járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet

1.sz mellékletében szereplő Marburg-Ebola haemorrhagiás lázra vonatkozó,

kiegészített ill. módosított szabályok)


Ebola-vírus betegség, BNO10: A98.4

Marburg-vírus betegség, BNO10: A98.3


1. Kórokozó:

A Filoviridae család Filovírus nemzetségébe tartozó, antigénszerkezetileg egymástól eltérő a Marburg- és az Ebola-vírus. A Marburg-vírus Közép-Afrikában honos. Az Ebola-vírusnak öt altípusa ismert: négy afrikai – Zaire Ebola-vírus, Sudan Ebola-vírus, Tai Forest Ebola-vírus, Bundibugyo Ebola-vírus – és egy, a Csendes-óceán nyugati parti területein előforduló Reston Ebola-vírus (csak tünetmentes fertőzést okoz).

Kísérletek alapján a vírus nem nagyon ellenálló, napfény, kiszáradás, klór, szappan elpusztítja, de bizonyos felületeken (pl. üveg), alacsony hőmérsékleten (4oC) a kórokozó 50 napig is fertőzőképes marad. Magasabb hőmérsékleten (pl. szobahőmérséklet) vagy más felületeken (fém, műanyag, gyapjú) a kórokozó túlélése rövidebb. Fertőtlenítőszerekre érzékeny.

2. Fertőzés forrása:

A rezervoár ismeretlen, eddigi ismeretek szerint a denevér, az erdei antilop, a majom és a beteg ember a fertőzés forrása.



3. Terjedési mód:

Állatról emberre a fertőzött állat vagy az állati tetem vérével, testváladékával, nyers húsával való direkt kontaktus útján terjed a vírus. Emberről emberre a beteg/holttest vérével, nyálával, vizeletével, székletével, hányadékával, ondójával, anyatejével, egyéb testváladékával, szervével/szövetével való direkt kontaktus útján, illetve ezekkel szennyezett injekciós tűkkel (nosocomiális) vagy éles eszközökkel való percután sérülés révén, továbbá szennyezett ruhák, ágynemű, egyéb tárgyak, felületek közvetítésével bőr-, nyálkahártya-sérülésen átjutva terjed a kórokozó. (A szennyezett felületek, eszközök útján történő terjedés jelentősége kórházi körülmények között jelentős.) Szexuális érintkezés útján: a vírus az ondóban a gyógyulás után hét hétig jelen lehet.

A kórokozó nem terjed szúnyogcsípés révén illetve levegő útján, a járvány által érintett területeken élő, onnan érkező nem-beteg emberekkel történt alkalmi érintkezés, papírpénz ill. pénzérme érintése során vagy uszodában sem.



4. Lappangási idő:

2–21 nap, leggyakrabban 4–10 nap.



5. Fontosabb tünetek:

Hirtelen kezdet, láz, prodromális tünetek (1-5. nap): fejfájás, myalgia, nausea, torokfájás, conjunctivitis, bradycardia. A 2014. évi nyugat-afrikai járványban gyakori tünet az 5. napot követően jelentkező hányás, vizes hasmenés és hasi fájdalom. Az 5-7. naptól kezdődően maculopapulosus kiütés (főként arcon, nyakon, törzsön, karon), a betegség későbbi szakaszában haemorrhagiák jelentkezhetnek (petechia, ecchymosis - orr, tüdő, tápcsatorna, injekciók helye, sebek). A beteg szövődménymentesen a 6-11. nap között gyógyul. A 6-16. nap között jelentkezhetnek a szövődmények: máj-, veseelégtelenség, vetélés, végül sokszervi elégtelenség alakulhat ki. Késői komplikációk: vírus-perzisztálás következtében here-atrophia, recurrens hepatitis, uveitis, hajhullás.

A letalitás a Marburg-vírus esetében 20–25%, az Ebola-vírus szudáni változatánál 50–65%, a zairei változatánál 77–88%, a nyugat-afrikai járványban a letalitás jelenleg 60%. A fülöp-szigeteki majmokból kitenyésztett Reston törzs esetében tünetmentes fertőzéseket észleltek.

6. Fertőzőképesség tartama:

A napjainkig rendelkezésre álló tudományos ismeretek alapján a lappangási időben az érintett személy nem fertőzőképes. A vér fertőzőképessége valószínűleg a betegség időszakára terjed ki. Az ondó hosszú ideig tartalmazhatja a vírust.



7. Teendők a betegség előfordulásakor

7.1. Jelentés:

Bejelentésre kötelezett a gyanús, a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy megbetegedést csak egyszer kell jelenteni. Az értesülést követően sürgősséggel is jelentendő: a kezelőorvos haladéktalanul, telefonon jelenti a kórház telephelye szerinti illetékes megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervének (NSZSZ), ügyeleti időben e szerv ügyeletének. Az NSZSZ epidemiológusa – az információk értékelését követően – azonnal, telefonon jelenti az esetet az Országos Epidemiológiai Központ és az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi osztályának/ügyeletének.


7.1.1. Esetek osztályozása

Gyanús eset

A gyanús eset klinikai feltételeinek és az epidemiológiai feltételek valamelyikének megfelelő megbetegedés.


Valószínűsíthető eset

A valószínűsíthető esetre vonatkozó klinikai feltételek és az epidemiológiai feltételek valamelyikének megfelelő megbetegedés.


Megerősített eset

A gyanús eset klinikai feltételei és a laboratóriumi feltételek valamelyikének megfelelő megbetegedés.


7.1.2. Feltételek

Klinikai kritérium

- A gyanús eset klinikai feltétele:

akinél jelentkezik mindkét alábbi tünet:

- láz és


- az 5. a „Fontosabb tünetek” pontban felsorolt bármely tünet.
- A valószínűsíthető és a megerősített eset klinikai feltétele:

akinél jelentkezik mindkét alábbi tünet:

- láz,

- vérzéses tünetek különféle formái, amelyek többszervi elégtelenségéhez vezetnek.


Epidemiológiai kritérium
Az alábbi két feltétel legalább egyike:

- utazás a megbetegedés kezdetét megelőző 21 nap során olyan területre*, ahol vírusos eredetű vérzéses lázas megbetegedés fordult elő vagy fordulhatott elő (*az érintett területek listáját az ÁNTSZ / OEK a honlapján közzé teszi és folyamatosan frissíti);

- a megbetegedés kezdetét megelőző 21 nap során expozíció történt vírusos eredetű vérzéses lázban szenvedő, valószínűsíthető vagy megerősített esettel, akinek a megbetegedése az azt megelőző 6 hónapban kezdődött,

vagy

közvetlen kapcsolat a betegség által érintett országból* származó, fertőző forrásként megnevezett élő vagy elhullott állattal, annak húsával, vérével, testváladékával.


Laboratóriumi kritérium

Teljesül az alábbi két feltétel legalább egyike:

- a vírus izolálása vagy direkt kimutatása klinikai mintából,

- specifikus vírus-nukleinsav kimutatása klinikai mintából és genotípizálása.


7.2. Elkülönítés:

A beteget kiképzett, egyéni védőfelszereléssel (l. infekciókontroll ajánlásban) ellátott személyzettel, az izoláció és a fertőtleníthetőség szabályainak megfelelő járművel az erre kijelölt fekvőbeteg-gyógyintézetbe (Egyesített Szent István és Szent László Kórház) kell szállítani és ott elhelyezni. Az elkülönítés egyedi: egy helyiségben csak egy beteget szabad elhelyezni. A beteg ápolását csak erre kijelölt személy végezheti. A beteg ápolója ápolás közben csak egyszer használatos, nedvességet át nem eresztő köpenyt vagy overállt használhat. Az ellátó személyzetnek arcvédőt kell viselnie a vérrel, testnedvekkel, váladékokkal (beleértve a légútiakat is) történő kontamináció megelőzésére. A sérülések megelőzését, elkerülését célzó rendszabályokat szigorúan be kell tartani.

A beteg halála esetén a holttesttel való kontaktust a minimálisra kell csökkenteni. Boncolás esetén speciális biztonsági rendszabályokat kell alkalmazni. A tetemmel való tevékenység idején, a temetésig tartó eljárás során a képzett személyzetnek az izoláció szabályait be kell tartani (infekciókontroll ajánlásokat l. mellékletben).
7.3. Mikrobiológiai vizsgálat:

7.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:

Kötelező. A fertőző anyagok kezelésével kapcsolatos potenciális veszélyek miatt a laboratóriumi vizsgálatok közül csak a diagnózishoz és a kezelés értékeléséhez nélkülözhetetleneket szabad elvégeztetni. A klinikai laboratóriumi vizsgálatokhoz szükséges anyagok vételét a részletezett pontokban foglaltak betartásával kell végezni.
7.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:

Kötelező. A minta érkezéséről előzetesen az OEK Virológiai Főosztályát értesíteni kell, és a minta átadás-átvételi idejét meg kell határozni.

Elérhetőségek: munkaidőben a +36-1-476-1286, +36-30-5117297, munkaidőn túl +36-30-3438626.
A laboratóriumba beküldendő vizsgálati anyagok

Az Ebola-vírus virológiai diagnosztikájához alvadásában gátolt (EDTA-s) vér (minimum 2,0 ml, ajánlott 5 8 ml) szükséges. A laboratóriummal történt előzetes megbeszélés után a következő vizsgálati anyagok is beküldhetők: vizelet (1 ml), tamponnal vett torokváladék (4 órán belüli szállítási idő esetén szárazon, 4 órán túli szállítás esetén 1 ml VTM-ben), szövet. Amennyiben az Ebola-láz gyanúja post mortem merül fel, a halottból származó torokváladék vagy szívpunkció során vett vér küldendő be.



Az Ebola-lázra gyanús beteg vizsgálati anyagaival klinikai kémiai vizsgálatokat végezni a mikrobiológiai laboratóriumi negatív eredmény megérkezéséig szigorúan tilos!
A vizsgálati anyagok beküldése

A mintavételt követően a mintát tartalmazó csövet a betegágy mellett azonosítóval kell ellátni, majd fertőtlenítőszerrel lefújni. Ezt követően adszorbens anyagba kell becsomagolni, majd egy másodlagos tároló dobozba (pl. 50 ml-es centrifugacső) kell betenni. A kontaminált terület elhagyása előtt a másodlagos tároló külső felszínét fertőtleníteni kell. A nem-kontaminált térben a külső tároló dobozt adszorbenssel ki kell bélelni, majd ebben kell behelyezni a mintát is tartalmazó másodlagos tárolót. Az OEK Virológiai Főosztálya beküldő lapjának kitöltése kötelező, de ezt nem szabad a külső tárolóba betenni. A külső tárolón a következő feliratoknak kell lenniük: Biológiai veszély jelzése, alatta „Infectious Substance”, illetve „Category A Infectious substance affecting humans, UN2814”. A mintát kizárólag futárral szabad szállíttatni.

A mintát a futárnak személyesen kell az OEK Biztonsági Laboratóriumába eljuttatni és ott a személyzetnek személyesen átadni. A vizsgálati mintát az OEK Anyagátadójában leadni szigorúan tilos!
Mikrobiológiai diagnosztikus vizsgálat

Az Ebola-vírus kimutatása molekuláris módszerekkel (valós idejű PCR, hagyományos PCR) és a vírus sejttenyészeten történő izolálásával történik. Az eredmény a minta laboratóriumba érkezésétől számított 6. óra múlva várható.

A vírus izolálása Vero vagy VeroE6 szöveten történik. Várható eredmény a 4. naptól.

Tekintettel arra, hogy Afrikának a 2014. évi Ebola-láz járvány által érintett a területein a malária endémiás, az EDTA-s vérből a laboratóriumban először a malária gyorstesztet végzik el.


7.3.3. Felszabadító vizsgálat:

Nem szükséges.


7.4. Fertőtlenítés:

Szigorított folyamatos és szigorított zárófertőtlenítés szükséges.



Kézfertőtlenítés: Kezelést, ápolást követően a kesztyű levétele után higiénés kézfertőtlenítést kell végezni.

  • Higiénés kézfertőtlenítés (alkoholos bedörzsölés): Kézbedörzsölésre magas alkohol tartalmú, virucid hatású, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal engedélyével rendelkező kézfertőtlenítő szer alkalmazható.

Alkoholos kézfertőtlenítő szerekkel történő kézfertőtlenítéskor 5 ml kézfertőtlenítő szert kell alkalmazni, készítménytől függően 0,5 – 1,0 perc behatási ideig.

  • Fertőtlenítő kézmosás: Abban az esetben, ha a kézfertőtlenítés mellett kéztisztítás is szükséges, akkor a tisztító hatást is biztosító tenzid tartalmú, virucid hatású, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal engedélyével rendelkező ún. fertőtlenítő hatású folyékony szappant kell alkalmazni.

Fertőtlenítő hatású folyékony szappannal történő kézfertőtlenítéskor az alkalmazott készítménytől függően 2 - 5 ml készítményt kell alkalmazni, vízzel felhabosítva 0,5 – 1,0 perc behatási ideig, majd vízzel kell alapos kézöblítést kell végezni.

Váladék fertőtlenítés: A betegek testnedvei, váladékai fertőzőek, ezért az ezekkel való közvetlen érintkezést kerülni kell. A beteg váladékait minden esetben fertőtleníteni kell. Erre a célra váladékfertőtlenítő szert kell alkalmazni. Hatásosan alkalmazhatók váladék fertőtlenítésre a klór tartalmú készítmények.

Na –hipoklorit-90:, hígítatlanul a váladékkal összekeverve 1 -2 órás behatási idő alatt megfelelő antimikrobiális hatással rendelkezik.

Klórmész: töményen, por formában, vagy 10%-os oldat formájában 2 órás behatási idővel kell alkalmazni.

Textília fertőtlenítés:

A beteg textíliáit (ágynemű, törülköző, hálóruházat) fertőtlenítő mosással kell kezelni.



- Kézi mosás esetén a textíliákat klór tartalmú fertőtlenítőszer, pl. Na-hipoklorit-90, 1-2%-os oldatában 60 percig kell áztatni, majd öblítés után mosószerrel mosható a fertőtlenített textília.

- Gépi mosás esetén a termodezinfekciós mosási eljárás alkalmazásával megfelelően fertőtleníthetők a textíliák. A termodezinfekciós mosás 90-95°C hőmérsékleten, normál mosópor alkalmazásával történik.

Fertőtlenítő mosogatás: A beteg élelmezéséhez egyszerhasználatos tányér, pohár, evőeszköz alkalmazása javasolt. Abban az esetben, ha ez nem biztosítható, úgy az edényeket fertőtlenítő mosogatással kell tisztítani. A fertőtlenítő mosogatáshoz klórtartalmú fertőtlenítőszer alkalmazható.

- Kézi mosogatás: Hypo 1%-os oldata, 10 perces beáztatási idő alkalmazása mellett, megfelelő fertőtlenítő hatással rendelkezik. A behatás idő letelte után az edényeket folyó meleg vízzel alaposan le kell öblíteni.

- Gépi mosogatás: Magas hőmérsékleten történő, ún. termodezinfekciós mosogatást kell alkalmazni. A termodezinfekciós gépi mosogatáshoz bármely gépi mosogatószer alkalmazható.

Felületfertőtlenítés:

A betegszoba és a vizes egység felületeinek, valamint berendezési-, felszerelési tárgyainak a fertőtlenítésére engedéllyel rendelkező, virucid hatású felületfertőtlenítő szer alkalmazható.

Klórálló, mosható felületeken a Na-hipoklorit-90 2%-os oldata 20 perc alatt, míg az 1%-os oldata 30 perc alatt rendelkezik virusinaktiváló hatással.

A klórérzékeny felületek fertőtlenítésére peroxovegyületet, mint biocid hatóanyagot tartalmazó felületfertőtlenítő szerek alkalmazása a javasolt. Perform 1%, 30 perc behatási idő.



Helyiségek felületeinek és levegőjének szigorított zárófertőtlenítéséhez NocoMax berendezéssel 1m³-re 3 ml Nocolyse One Shot fertőtlenítőszert 3 órás behatási idővel kell alkalmazni.
Betegszállító jármű fertőtlenítése

A betegszállító jármű felületeit (padozat, oldalfal, mennyezet) és nem kiszerelhető berendezési tárgyait virucid hatású fertőtlenítőszerrel, lemosással, letörléssel, vagy permetezéssel kell fertőtleníteni (pl. Perform 1%, 30 perc). A gépjármű kiemelhető felszerelési tárgyait kiszerelve, egy erre a célra kijelölt, elkülönített helyen virucid hatású fertőtlenítőszerrel, lemosásos módszer alkalmazásával kell kezelni (pl. Perform 1%, 30 perc).


8. Teendők a beteg környezetében

8.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:

A beteggel érintkezett személyek felkutatása kötelező. Ha a beteg klinikai tünetek jelenléte esetén repülőgépen utazott, a vele együtt utazók felderítésére a nemzetközi kontaktuskutatási szabályok alkalmazása követendő.


8.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:

Nem szükséges.


8.3. Járványügyi megfigyelés:

Azokat a személyeket, akik a beteggel/holttestével olyan kapcsolatba kerültek, mely révén tőle fertőződhettek, 21 napig járványügyi megfigyelés alá kell helyezni. Testhőmérsékletüket naponta kétszer ellenőrizni szükséges. A megfigyelés alá helyezett személyt otthonában kell elkülöníteni. A beteg orvosi megfigyelését háziorvosa végzi (infekciókontroll ajánlás l. sz. mellékletben). Ha a megfigyelés a személy otthonában nem valósítható meg, akkor kijelölt egészségügyi intézményben kell azt végrehajtani.


8.5. Fertőzőforrás-kutatás:

Hazai expozíció gyanúja esetén kötelező.


3.6. A terjesztő közeg felderítése:

Hazai expozíció gyanúja esetén kötelező.





Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©azrefs.org 2016
rəhbərliyinə müraciət

    Ana səhifə