1 munkatársak




Yüklə 322.06 Kb.
səhifə1/9
tarix24.04.2016
ölçüsü322.06 Kb.
  1   2   3   4   5   6   7   8   9
1. Tanszék
A Növénytani Tanszék 1929-ben alakult a Magyar Királyi Tudományegyetem részeként, Budapesten. 1952 és 1958 között a Tanszék Gödöllőre költözött és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karának részévé vált. Ma a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának (a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karának jogutód intézménye) része.
A tanszék küldetése a gödöllői kampuszon a növénytan, növényökológia és növényélettan graduális és posztgraduális szintű oktatása; a SZIE növénytani, növényökológiai és növényökofiziológiai doktori (Ph.D.) képzésének végzése; a három tanszéki diszciplina, valamint a környezet- és természetvédelem alap- és alkalmazott kutatása, szaktanácsadás; a SZIE Biológiai Doktori Iskola, az MTA Tanszéki Növénytani és Növényökológiai Kutatócsoport, az országos és nemzetközi értékeket képviselő tanszéki herbáriumgyűjtemény, botanikuskert, botanikai szakkönyvtár, valamint a „Globális Klímaváltozás-Növényzet” long-term kísérletes növényökológiai kutatóállomás fenntartása, megőrzése, illetve működtetése; a fél évszázada évente rendszeresen megjelenő tanszéki kiadvány gondozása.


1.1.munkatársak


Oktatók

Prof. Tuba Zoltán Ph.D., DSc., tanszékvezető

Kaszab László dr. rer. nat., egyetemi adjunktus, tanszékvezető-helyettes

Tóth Sándor Ph.D. DSc., ny. tudományos munkatárs

Nagy Zoltán, kandidátus, egyetemi docens

Csintalan Zsolt Ph.D., egyetemi docens

Szerdahelyi Tibor dr. rer. nat., egyetemi adjunktus

Nagy János MSc., egyetemi tanársegéd

Benkő Zsuzsanna MSc., egyetemi tanársegéd

Engloner Attila Ph.D., tudományos segédmunkatárs

Fóti Szilvia MSc., egyetemi tanársegéd

Tanszéki adminisztráció


Gyeboriné Bognár Rita, titkárnő
Botanikus Kert

Csepregi Antal BSc., csoportvezető mérnök

Zmák Pálné, mezőgazdasági dolgozó

Török Tiborné, mezőgazdasági dolgozó



MTA Tanszéki Ökológiai Kutatócsoport


Engloner Attila Ph.D., tudományos segédmunkatárs

Balogh János MSc., tudományos segédmunkatárs

Péli Evelin MSc., tudományos ügyintéző

Szirmai Orsolya MSc., tudományos segédmunkatárs

Ürmös Zsolt MSc., tudományos segédmunkatárs

“Globális Klímaváltozás-Növényzet” Long-term Kísérletes Növényökológiai Kutatóállomás (vezető: Z. Tuba)


Czóbel Szilárd MSc., tudományos segédmunkatárs

Sóvári Attila BSc., tudományos ügyintéző

Juhász Anita MSc., tudományos segédmunkatárs

Címzetes oktatók és díszdoktorok


Bartha Sándor PhD., DSc., címzetes egyetemi docens, tudományos tanácsadó
(MTA ÖBKI, Vácrátót)

Klára Virágh PhD., Széchenyi Professzori Ösztöndíjas tudományos főmunkatárs

(MTA ÖBKI., Vácrátót)

Jeanplong József, kandidátus, ny. egyetemi docens, H. C. Doctor

Prof. Hartmut Lichtenthaler Ph.D., H. C. Doctor

Növényökológia- és Ökofiziológia PhD Program

Réti Katalin, Ph.D hallgató

Pintér Krisztina, Ph.D. hallgató

Rabnecz Gyula, Ph.D. hallgató

Józsa Ildikó, Ph.D. hallgató

Balogh János, Ph.D. hallgató

Ötvös Edit, predoktor

Badacsonyi András, predoktor

Naszradi Tamás, predoktor

Juhász Anita, predoktor

Lakner Gábor, predoktor



Tanszéki herbárium


Molnár Anikó, laboráns

Pintér Lászlóné, laboráns


Tanszéki könyvtár

Horváth Mihályné, könyvtáros, gazdasági ügyintéző


Tanszéki kiadvány (1949-től Index Seminum)

1.2.botanikuskert


A Magyar, később Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán - ma Szent István Egyetem Mezőgazdasági és Környezettudományi Kar - Növénytani és Növényélettani Tanszékének első botanikuskertje 1949-ben létesült Budán, a Villányi és Ménesi út között. A jelenlegi gödöllői kertet a Mezőgazdaságtudományi Kar és Növénytani Tanszék Gödöllőre költözését követően 1959 őszén kezdték el kiépíteni és 1960-ban kezdte meg működését. A kert gyűjteményei közül kiemelendő fejlődéstörténeti, rendszertani bemutató, a vízi, mocsári, lápi és az árnyas-nedves területek növényeinek gyűjteménye. Rajtuk kívül a hazai fűfajok gyűjteménye jelentős értéket képvisel. Országos jelentőségű a hazánkban csak a Gödöllői-Dombvidéken előforduló hűvös kontinentális gyertyánelegyes mezei juharos erdőtársulás, melynek mintegy 2 ha-os állománya a kert része. A kert kb. 1200 fajából 1000 hazai faj és 170 hazai védett faj, ill. 300 faj gyógynövény is egyben. Egy további 2 ha-os területe a mindenkori kutatást szolgálja. Itt található Kelet-Európa egyetlen “Globális Klímaváltozás és Növényzet” EU kísérletes long-term növényökológiai kutatóállomás. Index Seminum-unk 1951-től – két év (1972, 1976) kihagyással – évente jelenik meg, mely 60 ország 265 botanikuskertjével tartjuk a magcsere kapcsolatot. A kert a tanszéki graduális oktatás és doktorképzés nélkülözhetetlen feltétele.

1.3. Mta kutatócsoport

A Kutatócsoport 1996-ban alakult, melynek működését 3 fő kutatónak a Magyar Tudományos Akadémia biztosítja, az MTA és a magyarországi egyetemek - köztük a SZIE (Gödöllő) - együttműködési szerződésének keretében.


A kutatócsoport fő feladatai az emelkedő légköri CO2 koncentráció és léghőmérséklet hosszútávú növényökológiai hatásainak megismerése:

  • jellegzetes kárpát-medencei természetes vegetáció (lösz- és homokpusztagyep), termesztett-, gyomnövény- és fafajok, valamint

  • edénytelen és edényes kiszáradástűrő (mérsékeltövi és trópusi) növények és társulásaik példáján.

Mindehhez a növényobjektumok jelenlegi klimatikus körülmények közötti - egyben alapreferencia értékű - ökológiai/ökofiziológiai folyamatainak és viselkedésének a felderítése társul. A vizsgálatok a vegetáció szerkezetének, dinamikájának, illetve a vegetáció és fajai ökofiziológiájának vizsgálatára terjednek ki. A munka a SZIE MKK Növénytani és Növényélettani Tanszéke "Globális Klímaváltozás és Növényzet" EU kutatóállomásán (EU programok és GCTE világprogram tagja) folyik, mely Kelet-Európában az egyetlen ilyen lehetőség, ezért az itt kapott eredmények az egész régióra nézve modell értékűek. Előzőhöz a tanszék és a kutatócsoport mobil szabadföldi ökofiziológiai laboratóriuma, valamint hazai és trópusi terepmunka kapcsolódik.
1.4. GLOBális klímaváltozás kutatóállomás
A kutatóállomás (2400 m2 nagyságú területen helyezkedik el a Tanszék Botanikuskertjében) 1993-ban alapították/uk a növekvő légköri CO2 koncentráció és hőmérséklet tanulmányozására egyéves növényeken valamint különböző vegetációtípusokon. A ~t az EU-ESPACE projekt együttműködésével fejlesztettük ki, az EU Environment programból kaptuk ehhez az anyagi támogatást (Gödöllő ECOCRAFT projekt: projektvezető Tuba Zoltán, szerződésszám: CIPDCT925023), az egész Európára kiterjedő, (az Edinburgh-i Egyetem által koordinált) ECOCRAFT program részeként. Az állomás 20 nyitott tetejű klímakamrából (Open Top Chamber-OTC) áll, amelyek egy részében a növények számára a jelenlegi légkörinek megfelelő CO2 mennyiséget, míg a másik részében emelt CO2-szintet, vagyis a jelenlegi légkörinek a kétszeresét tudjuk folyamatosan biztosítani. A kamrák növényzete is változatos, vannak olyan kamrák, melyek löszpusztagyepekről vagy homokpusztagyepekről származó monolitoknak adnak otthont, míg másokban különböző gazdasági növények és gyomok, vagy éppen tűlevelű vagy lombhullató fás növények találhatóak.
Az emelkedő légköri CO2-szint hatásait az ún. mini-FACE (Free Air CO2 Enrichment System) rendszerben is tanulmányozzuk. Ezt a rendszert 1998-ban állítottuk fel az OTC rendszer közelében, a 4. EU keretprogram, az „Európai gyepek, mint változó klimatikus körülmények mellett fenntartható erőforrások” (MEGARICH, ENV4-CT97-0503) segítségével, annak érdekében, hogy az emelkedő légköri CO2-szint, elsősorban a Salvio-Festucetum rupicolae löszgyep monolitjaira gyakorolt hosszútávú hatásait (szén-, víz- és tápanyagtároló képesség, fluxusok) és ezzel együtt a nitrogéntartalom változásait becsülhessük. A rendszer tizenkét, 1.5m átmérőjű parcellából áll, a kezelések két különböző CO2 és kétféle N adagú kezelésből állnak. Jelenleg az. ún. GREENGRASS 5. EU keretprogram “Az üvegházgázok forrásai és nyelői az Európai hasznosított gyepekben és mérséklési/csökkentési stratégiák” (EVK2-CT-2002-00105) zajlik az állomáson.
A fent említett projektek az ún. Globális Környezeti Változás és Szárazföldi Ökoszisztémák Kutatási Program (Global Change & Terrestrial Ecosystems Core Research Programme) részei, valamint a Globális Klímaváltozás Kutatóállomás az 619-es, a “Az atmoszférikus CO2 növekedésének hatása a szénfluxusokra gyep- ökoszisztémákban” és 627-es “Az Európai löszgyepek széntárolási kapacitása” EU Költségvetési Rendelkezés (EU COST ACTION 619 and 627) résztvevője.


1.5. Tanszéki herbárium

A herbárium jelenlegi állományának alapjait 1949-ben tették le, amikor több vidéki mezőgazdasági akadémia anyagát összeolvasztották. Emiatt szerencsére sokféle lelőhelyről és változatos termőhelyekről, számtalan gyűjtő anyaga került a gyűjteménybe, ami jelen formájában is emeli értékét. A jelenlegi anyag kb. 42000 lap virágos és haraszt növényt számlál, rendszertani sorrendben, Engler-rendszer szerint van elhelyezve. A herbáriumi lapok fajonként és nemzetségenként ábécérendben követik egymást. Az edényes növénygyűjtemény mellett jelentős a 13 000 kapszulából álló a gomba, moszat, zuzmó és moha gyűjtemény.

Alább felsorolunk néhány intézményt illetve gyűjtőt, akiknek gyűjtése jelentős a mostani herbáriumban.

Talán legrégibb és egyben legértékesebb Sadler József exsiccatuma, " A magyar Plánták Szárított Gyűjteménye, 1823-1825 ", ez főleg pestkörnyéki és pest-megyei fajokat tartalmaz. A XIX. sz. közepe tájáról származik Kováts Gyula gyűjtése, amely jórészt korábbi exsiccatumok csere útján hozzá került, valamint saját gyűjtéseiből áll. Vrabélyi Márton gyűjtése a korábbi egri főiskolárók került a jelenlegi herbáriumba. Hozzávetőleges lapszáma 9500 lap, amely azonban nemcsak Magyarországról, hanem Európából és a világ minden tájáról származik. Saját gyűjtésein kívül, amelyek jórészt a Mátrából származnak, jelentős mennyiségű anyagot cserélt, a kor szokásai szerint , szinte minden jelentős botanikussal, akivel kapcsolatba tudott kerülni. Ezért nem meglepő, hogy sok afrikai, ázsiai, egyesült államokbeli faj is képviselve van. Jelentős értéket képviselnek a következő botanikusok magyarországi gyűjtései: Borbás Vince, Haynald Lajos. Hazslinszky Ferenc, Janka Viktor, Simonkai Lajos, Szabó Zoltán, Vágner Lajos, Waisbecker Antal. A XX. elejéről néhány jelentős gyűjtő: Budai József, Filarszky Nándor, Gáyer Gyula A XX. század elejéről Degen Árpád "Gramina Hungarica " és "Cyperaceae Hungaricae" exsiccatája jelentős. Tuzson Árpád exsiccatája a 20-as évek eljéről való, kiadott gyűjteményének címe "A Magyar Alföld növényeinek gyűjteménye", amely a Trianon előtti Magyarország teljes alföldi flórájának jelentős gyűjtése, ma már fellelhetetlen helyekkel és adatokkal. A herbárium anyagában megjelennek a gyógynövények is, Augustin Béla "Gyógynövények gyűjteménye" c. exsiccataja. A XX. században egyik legjelentősebb botanikusunk, Jávorka Sándor gyűjtései is jelen vannak a herbáriumban. Mellette meg kell említeni Lyka Károly, Lengyel Géza, Schilberszky Károly, Nyárády E. Gyula Thaisz Lajos és Zsák Zoltán gyűjtéseit. Ezek a botanikusok leginkább egy kisebb terület flóráját gyűjtötték össze, mai szóhasználattal gyűjtésük regionális, de sokszor az általuk begyűjtött fajok sokasága nagyon jól jellemzi az általuk bejárt területet. Az 1945 utáni gyűjtések kisebb mennyiséget jelentenek a herbáriumban, lévén, hogy a gyűjteménykészítés a florisztikával egyetemben kissé háttérbe szorult. Azonban meg kell említeni a gyűjtők közül Jeanplong József, Koltay Albert, Máthé Imre Papp József, Priszter Szaniszló és nem utolsósorban Tóth Sándor nevét. A gyűjteményt a tanszék dolgozói ma is folyamatosan gyarapítják hazai és külföldi útjaikról származó növényekkel.

A herbárium jelenlegi állapotában igen értékes, jól használható gyűjtemény A növények az esetek jelentős részében fel vannak ragasztva és jó állapotban vannak. Az említett gyűjtők lapjai botanikai szempontból igen értékesek, fajazonosításra kitűnően használhatók. Jelen állapotában tudománytörténeti értéke is felbecsülhetetlen. Az egyszerűbb használat és kímélet okán, valamint a gyorsabb adatkikeresés miatt a gyűjtemény számítógépes feldolgozásra szorulna.
1.6. Tanszéki könyvtár
Könyvek:

Klasszikus és modern, botanikai, növényökológiai és növényélettani témájú könyvekből több, mint 3500 példány.


Folyóiratok:

Több mint 10 hazai és nemzetközi botanikai, növényökológiai és növényélettani szakfolyóirat.



Tanszéki kiadvány

Index Seminum 1949-től, 1999-től Notule et Index Seminum




2. oktatás

2.1. alapképzés Tantárgyai





Növénytan I

Növénytan II

Ökológia

Bevezetés az ökológiába

Bevezetés a növényélettanba

Növényélettan

Általános növénytan

Globális környezeti problémák

Természet- és tájvédelem

Környezetterhelési vizsgálatok

Florisztika

Produkcióökológia

Biomonitoring

Mezőgazdasági ökológia alapjai

Védett növények Magyarországon

Funkcionális növényökológia

Növény-ökofiziológia

Trópusi növénytan

Fűszer- és gyógynövénytan

Fa- és cserjeismeret

Harasztismeret


2.1.1. MSc Tézisek (2000-2003)
Gubcsó Gabriella (2000): A Vésztő-Mágor Természetvédelmi terület és környékének botanikai értékelése. NÉTT, Manuscript, Gödöllő (Témavezető: K. Penksza)

Szabados Katalin (2000): Gyógynövények vízhiánystresszre adott ökofiziológiai válaszai. NÉTT, Manuscript, Gödöllő (Témavezető: Z. Tuba)

Szegedi Erika (2000): A lucfenyő (Picea abies) hosszú időtartamú emelt CO2 szintre adott néhány produkció-ökofiziológiai válasza. NÉTT, Manuscript, Gödöllő (Témavezető: Z. Tuba)

Tóth Erika (2000): A hazai termesztésű körömvirág és kamilla drogok hatóanyagainak vizsgálata fitokémiai módszerekkel. NÉTT, Manuscript, Gödöllő (Témavezető: K. Penksza)

Varga Ágnes (2000): Borsmenta termesztéstechnológiája. NÉTT, Manuscript, Gödöllő (Témavezető: K. Penksza)

Bauer Lea Alexandra (2001): Comparative ceonological survey on the limestone grasses of the Pilis-hills. NÉTT, Manuscript, Gödöllő (Témavezető:T. Szerdahelyi)

Berczi Edit (2001): Az emelt CO2 hatása löszpusztagyepek állományalkotó fajainak elemösszetételére. Manuscript, Gödöllő (Témavezető: A.Engloner, Z. Nagy)

Braun Andrea (2001): Az Aloe Vera gyógynövény sajátosságai, felhasználhatósága. Manuscript, Gödöllő (Témavezető: )

Horváth Tamás (2001): Gyepfajok mért és modellezett avarlebomlása emelt légköri CO2

koncentráció mellett. NÉTT, Manuscript, Gödöllő (Témavezető: Z. Tuba, Z. Nagy)



Máté Tímea (2001): Use of chlorophyll fluorescence to investigate the phototoxic effects of chelote-induced lead accummulation. NÉTT, Manuscript, Gödöllő (Témavezető: Zs. Csintalan)

Pintér Balázs (2001): A Galga-mente néhány lápfoltjának fitocönológiai vizsgálata. NÉTT, Manuscript, Gödöllő (Témavezető: T. Szerdahelyi)

Sugár Eszter (2001): A nád (Phragmites australis (cau) trin.ex.stend) gombafertőzött ségének és elemtartalmának összefüggései. NÉTT, Manuscript, Gödöllő (Témavezető: A. Engloner)

Tóth Eszter (2001): Növekedési és funkcionális levélmorfológiai változások emelt CO2 hatására löszpusztagyep fajokban. NÉTT, Manuscript, Gödöllő (Témavezető: A. Engloner, Z. Tuba)

Litkei Ágnes (2002): A szarvasi arborétum fás társulásai aljnövényzetének cönológiai vizsgálata. NÉTT, Manuscript, Gödöllő (Témavezető: T. Szerdahelyi)

Reizer Bálint (2002): A Botrychium virginianum (L.) Sw. Subsp. Europaeum angstr. cönológiai viszonyai a kunfehértói természetvédelmi területen. NÉTT, Manuscript, Gödöllő (Témavezető: T. Szerdahelyi)

Zsuzsanna Varga (2003): Erdőrezervátumok helyzete a Bükki Nemzeti Park (BNP) Igazgatósága területén. Manuscript, Gödöllő (Témavezető: T. Szerdahelyi)

Erzsébet Sereg (2003): Moha elemtartalom, bioindikáció, jelenlegi és jövőbeni légköri összetétel mellett. NÉTT, Manuscript, Gödöllő (Témavezető: Z.Tuba)

2.2. PHD KÉPZÉS
2.2.1 NÖVÉNYÖKOLÓGIAI-ÖKOFIZIOLÓGIAI DOKTORI PROGRAM



  1   2   3   4   5   6   7   8   9


Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©azrefs.org 2016
rəhbərliyinə müraciət

    Ana səhifə