1. a jóléti társadalom büntetőpolitikája és válságának okai a jóléti társadalom klinikai modellje




Yüklə 0.5 Mb.
səhifə1/5
tarix24.04.2016
ölçüsü0.5 Mb.
  1   2   3   4   5
1. A jóléti társadalom büntetőpolitikája és válságának okai

A jóléti társadalom klinikai modellje:


-        úgy kell bánni a bűnözővel, mint egy klinikai esettel
-        a bűnöző: egy boldogtalan orvosi eset
-        lehetővé teszik, hogy boldog legyen, csak szakértelem kell
hozzá
-        fel kell állítani a diagnózist (diagnosis) – azt vizsgálják, hogy
milyen mikro- és makrokörülmények hatnak közre abban, hogy az
elkövető veszélyessé vált (önveszélyes/közveszélyes)
        gyógymód (treatment) – kezelési modell, mellé állítható egy
individuális prognózis
        prognózis (prognosis)
Elterjedt a zárt intézet határozatlan időtartamra
-        a századforduló után általános büntetési nem lett
-        a társadalom fizikai védelme a veszélyes embertől
-        a gyógyítás szakértői modell segítségével
o        gyógyszeres kezelés, iskolázatatás, csoportterápia
o        nagyon költséges
o        néhány kísérleti börtönben megvalósult
Nőtt a jólét -> nőtt a bűnözés -> kezelhetetlen állapotok
Okok:
-        megfosztották a családot a legfontosabb funkcióitól
-        hibás szociálpolitikai rendszer: pl. az egyedül nevelő szülő
teljes támogatást kap -> törekszenek a házasságra
-        nőtt a felelőtlenség, az államra hárítanak mindent

2. A klinikai büntetőmodell alkalmazásának jogpolitikai következményei


(a veszélyes és a fiatalkorú bűnözővel szemben határozatlan tartamú
szabadságvesztés, börtönnépesség, emberi jogi deficit, a gyakorlat és
az elmélet ellentéte)

Bevezetés: az előző tétel vége


Intézetből kikerült gyerekek: nőtt az életképtelen, versenyképtelen
egyedek (?) száma
-        intézetfüggők -> pl. a fiatal lányok képtelen az anyaszerepre
-        olyan tömeg szabadul rá a társadalomra, akinek nem volt
alkalmazkodóképessége
o        életben maradásuk sem volt motivált

Megoldási kísérletek:


-        állami felelősségvállalás
-        reprodukciót hajtottak végre az intézetek
o        abszolút értelemben nőtt a börtönben töltött idő -> nő a
börtönlakók száma -> várólista a büntetés végrehajtására
o        a társadalom képtelen a modellnek megfelelő börtönök
kialakítására
o        a börtön klinikaként való működtetése megvalósíthatatlan
        túl költséges
        az életet a börtönben modellezni nem lehet
-        elbocsátották a fehér köpenyeseket + asszisztenseket
      marad a tömeg, a börtönőrök, a határozatlan időtartam

Társadalmi reakciók:


-        vietnámi háború -> hippimozgalom -> generációs ellentétek
-        fekete emberjogi mozgalmak (Martin Luther King – a
börtönben levők helyzetének elismerése -> példa az egyenlőtlen
bánásmódra)
-        börtönlázadások a létbizonytalanság, alávetettség miatt
-        a jóléti állam terheit az állampolgár nem tudja és nem akarja
viselni
-        meghiúsult az akaratérvényesítési modell is
-        kábítószer iránti igény (háború)
o        30% haszonélvezőjévé vált
o        sok érdekelt, termelőtől fogyasztóig
o        motiváció: a függő mindent meg fog tenni, még
bűncselekményt is
-        nincs közbiztonság -> szorongás, félelem -> politika rangjára
kerül; megjelennek a fatalisták
-        végül minden ország eljutott arra a szintre, ahol a
legmagasabb a bűnözés

Új válaszok kellenek:


-        mindenki felelős a tetteiért, nyitott piac mindenkinek
-        a piaci mechanizmusok okozta kiegyenlítési folyamatokból
kivonul az állam, csak egyensúlyozó szerepe lesz
-        a családot vissza kell állítani eredeti funkciójába
-        a beteg menjen vissza a családjába -> csökken a kórházi
ellátási idő (nem szociális intézmény) -> csak a professzionális funkciók
maradhatnak ott
o        bolondok házák bezárnak
o        koldusok nagy része megélhetési bűnözővé is válik
-        a szociálpolitikából ki kell venni a gondoskodó szerepet
o        csak a legrászorultabbak életben tartására köteles
korlátozott ideig
o        a kontroll kontrollja a szociálpolitika
-        újfajta áldozati kör megjelenése
o        azelőtt az áldozat majdnem oda tartozott, ahová az
elkövető -> eddig hallgatott
o        a bűnözés kitört a gettóból -> középrétegbeli sértettek ->
aktív áldozati kör: követeli az államtól a reparálást

3. A neokonzervatív büntetőpolitika filozófiai alaptételei, a bűnözés és


az intézményes reakciók változása (Law and Order társadalom
filozófiája, tettarányos felelősség, a sértett megváltozott szerepe)

Bevezetés: az előző tétel onnantól, hogy Új válaszok kellenek


Az 1970-es évek végén kettévált a USA és az európai modell
USA-modell alapja: „rend és jog” társadalma
-        a piaci társadalom nem enged magára kénysríteni kívülről
jövő folyamatokat
-      versenyképesség  kiegyenlítés, boldogítás
-        munkanélküliség: ő maga felel érte
-        nincs társadalomelemzés, max helyzetelemzés
-        USA társadalom hiába áll a civilizáció csúcsán
o        14% nagyon szegény
o        30% nincs társadalombiztosítása
-        a nyomornak nincsenek társadalmi okai, egyéni hiba –
mondják
-        Nead:
o        A társadalom feladat a kontrollok biztosítása
o        A szegény max 5 évig kaphat segélyt, szigorú kontroll alatt -
> köteles fizetett átképzésen átesnie
-        bűnözéskontroll
o        1980 óta kétszer duplázódott meg a börtönlakók száma
o        a gettóból kitört bűnözés ismét szoruljon vissza oda
o        vannak halálbüntetések
o        az ügyész által javasolt büntetés kötelező
        az ügyész választás alapján nyeri el tisztségét
o        börtönprivatizáció

Európa: piac diktálta lehetőségek


-        állam – kliens kapcsolat
-        kisközösségi kontrollok a munkaerőpiacon áruvá váltak

4. Az USA büntetőpolitikája 1990-től

büntetőpolitika:
-        önálló fejlődési tendencia (kultúrafüggő + politikai motívumok)
-        globalizációs folyamat
-        népek felfogásai, félelmei, politikusok gondolkodása

bűnözéskontroll


o        1980 óta kétszer duplázódott meg a börtönlakók száma
o        a gettóból kitört bűnözés ismét szoruljon vissza oda
o        vannak halálbüntetések
o        az ügyész által javasolt büntetés kötelező
        az ügyész választás alapján nyeri el tisztségét
o        börtönprivatizáció

5. A viktimológia tárgya, kialakulása, a kriminológiához való viszonya

Tárgya: Az áldozatok tudományos igényű vizsgálata. Kérdés: milyen
szerepet játszik az áldozat a bűnesetben? Andrew Karmen (1990): A
sértetté válás tanulmányozása, beleértve a sértett és az elkövető
közötti kapcsolatot, a sértett és a büntető igazságszolgáltatás közötti
interakciókat (rendőrség, bíróság, börtön), és a kapcsolatot a sértett
és más társadalmi csoportok és intézmények között (média, üzleti
szféra, stb.)
Másik fontos feladat: az „áldozat” meghatározása.
új alterület/speciális terület aA viktimológia kriminológiában.
Viktimológia az alábbiak tanulmányozását:
•        Sértetté válás
•        Sértett- elkövető kapcsolata
•        A sértett és a büntető igazságszolgáltatás kapcsolata
•        A sértett és a média
•        A sértett és a bűnözés ára
•        A sértett és a szociális mozgalmak, és non-profit szervezetek

Kialakulása: A kriminológia törzsanyagából „hiányzik az áldozat” >


viktimológia
Az áldozatokkal való foglalkozás története:

1941: Hans von Hentig cikke


a bűncselekmény: az elkövető és az áldozat közötti interakció
turisták által látogatott helyek- vonzzák a bűnözőket

1948: Hentig: A bűnöző és áldozata c. könyve- a viktimológia alapjai

A szó Benjamin Mendelsohn román jogász nevéhez köthető. (Mások
szerint F. Wertham találta ki. 1949: Az erőszak megnyilvánulása c.
könyvében)

[    A viktimológia fejlődése:


1. A mikroviktimológiától a makro-viktimológiáig:
nagymintás viktimológiai általánosíthatóság (sértettékutatások
válás volumene, sértetti populáció körülhatárolása, a sértettek szocio-
demográfiai jellemzői)
2. Az elméleti viktimológiától az alkalmazott viktimológiáig:
az erőszak női szimpátiaáldozatai, a szexuális, családi, stb. erőszak
ébresztése a sértettek iránt.
kezelési forma: a sértettek segítése, támogatása, sértetti jogok
emberi jogi mozgalommá akadémiai tudományból 
- hagyományos bűncselekmények vizsgálata, amelyeknek konkrét,
sérthető áldozatuk van
- megerősítette a szemet-szemért, a megtorlási elv megerősödését
3. A viktimológia napjainkban:
konszolidálódás adatgyűjtés, jogalkotás, kompenzáció, mediáció, a
sértett-segítés.
 felsőoktatásban tanított kurzusokon
nemzetközi folyóirat (International Review of Victimology)
Nemzetközi Viktimológiai Társaság    ]

A kriminológiához való viszonya:

Önálló tudomány-e a viktimológia, vagy a kriminológia, esetleg más
tudomány része?

Viktimológia és kriminológia:


-mindkettőben fontos a statisztika szerepe
- sok tekintetben párhuzamos fejlődés: pl. kriminogén tényezők,
viktimogén tényezők
-Mendelsohn: a kriminalitáshoz vezető tényezők egy része a tetteshez,
másik része az áldozathoz kapcsolódik, amelyek elkülöníthetők- a
viktimológia önálló tudomány, ami a krimóval párhuzamosan létezik.
_ Magyaro.: kriminálviktimológiai felfogás: a v. a krimó része, azon belül
sajátos státusza van

Más bűnügyi tudományokhoz való viszony:


-Viktimológia és kriminalisztika:
Egyértelmű a viktimológiai ismeretek hasznosíthatósága a nyomozás
során.
-Viktimológia és pszichológia: Ellenberger pszichológiai síkon közelítette
meg a viktimológiát, a tettes-áldozat viszonyt vizsgálta
-Viktimológia és a tágabb értelemben vett büntetőjog: tényállás
felállításában lehet jelentősége.

„Eljárási viktimológia”: sértettek jogi pozíciójának erősítése.


6. A főbb viktimológiai irányzatok jellemzői

1. Kriminálviktimológia:
        Az áldozatok bűncselekményben való szerepét, jogait, és azt
vizsgálja, milyen gondoskodás illeti meg őket

2. Általános viktimológia


        A kriminológiától függtlen tudományként kezelik
        A társadalom valamennyi áldozatával foglalkozik (pl.
természeti katasztrófák)
        Kritika: a minden áldozat -> túl széles, túl parttalan

3. Modern viktimológia


        A fenti kettő közötti átmenet
        A hatalommal való visszaélés és az emberi jogok áldozatai
Azokkal az áldozatokkal foglalkozik, akiket megfosztottak az élethez,
egészséghez, iztonsághoz, tisztességhez való jogaiktól
       
Adler-Mueller-Laufer alapján: (talán ezek a legkevésbé fontosak)

4. Életmódelméletek: Hindelang, Gotfredson, Garofalo


A szerepek (pl. dolgozó/háztartásbeli) és az időbeosztás
függvényében az emberek különböző életstílusokat követnek. Az
életstílus befolyásolja az áldozattá válás esélyeit.
Rokonságot mutat a rutintevékenység-elmélettel.

5. Ismétlődő viktimizáció: Az ismétlődő viktimizáció elméletei


meghatározzák azokat a tényezőket, amelyek hatással vannak az
ismétlődő viktimizációra. Összetett viktimizációs elméleteknek is
nevezik őket.
Felmérések:
-British Crime Survey: a személy és vagyon elleni bcs.-k összes
áldozatainak 24-38 százaléka egy éven belül öt vagy több ilyen bcs-
nek volt szenvedő alanya (1982-1992 –re vonatkozó adatok.
-Texas, 1990-92, gyorséttermek és rendőrségi riasztások: azokban az
éttermekben volt legnagyobb a riasztás valószínűsége, ahonnan az
előző héten már érkezett bejelentés
Fontos megismerni az elkövető döntésének indítékait: racionális döntés
elmélete.

6. A bűnözés gócpontjai: 1989: Sherman, Gartin, Buerger publikációja:


Minnesotában egy évben a címek és a helyszínek 3 százalékáról
érkezett a riasztások 50 százaléka.
Bizonyos bűncselekményeket specifikus helyeken követnek el. Pl.
autólopás
„a helyeket változtasd meg, ne az embereket!”

7. A bűncselekmények földrajza: Vannak bizonyos környékek, ahol a


bűncselekmények száma magasabb, pl. középiskolák környéke,
kocsmák, kikötők.

8. Az elméletek kölcsönös összefüggései: Környezeti kriminológia,


racionális döntés elmélete, rutintevékenység-elmélet: tettes és
helyszín kapcsolatát vizsgálják. Az utóbbi években megpróbálták
ezeket összhangba hozni a viktimológia eredményeivel.

Előadások alapján:

9. Benjamin & Master Háromoldalú Modell: a bűncselekményt generáló
feltételek három nagy csoportba oszthatók:
(1) előrejelző tényezők: idő, hely
(2) gyorsító tényezők: lehetőség, választás, életmód
(3) prediszpoziciós tényezők: a sértett szoci-demográfiai tényezői (ffi,
fiatal, szegény, kisebbségi, stb.)

10. Cohen & Felson (1979) Rutin-cselekvés Elmélete: a bűncselekmény


bárhol előfordulhat, ahol három tényező együttesen jelen van
(1) alkalmas cél
(2) motivált elkövteő
(3) a védelem hiánya

11. Pszicho-patológiai elméletek: Elkövető = mentálisan zavart; alkohol


v. drogfüggő, frusztrációját a sértetten vezeti le
Sértett = mentálisan sérült, közrehat a cselekményben

12. Feminista elméletek: Tettes = a domináns férfi-szerepre épülő


társadalom alakítja
Sértett = történetileg e szerep-felfogás elfogadására szocializált

13.Tanulási elméletek: Három variáció


(1) az erőszak intergenerációs áthagyományozódása
(2) a tanult tehetetlenség
(3) az erőszak körforgása               

7. A bűncselekmény áldozataival foglalkozó nemzetközi és hazai


dokumentumok

Nemzetközi dokumentumok = Irány a sztenderdizáció!!

ENSZ Deklaráció: „A bűncselekmények és a hatalommal való visszaélés
áldozatainak nyújtandó igazságszolgáltatás alapelveiről”
a bűncselekmény nem csupán a köz ellen irányuló cselekmény, de
kárral, sérüléssel, pszichológiai következményekkel is jár a sértett
nyomatékosítja a büntető igazságszolgáltatási szervekszámára.
szerepét (különösen a rendőrségét) a sértett helyzetének
enyhítésében
•        információ
•        sértettsegítő szolgáltatások
•        állami kártalanítás
•        a jelenléthez és a meghallgatáshoz való jog
•        méltányos bánásmód

1985. évi ENSZ deklaráció „A bűncselekmények és a hatalommal való


visszaélés áldozataival kapcsolatos igazságszolgáltatás alapelvei”-
az „áldozatok Magna Chartája”
- „áldozat” fogalmi meghatározása:
1.-3. pont: bűncselekmények áldozatai, 18. pont: a hatalommal való
visszaélés áldozatai
8. pont: jóvátétel
12. pont: állami kártalanítás az áldozatoknak ill. családtagjaiknak

Európa Tanács; Európai Unió


1983.  Európai Konvenció az erőszakos bűncselekmények áldozatainak
kárpótlásáról
akkor azHa: más forrásból nem lehet pl.államnak kell helyt állnia
erőszakos bűncselekmények áldozatainál és hozzátartozóiknál
kompenzáció (legalább: keresetkiesés, az orvosi, kórházi költségek)
1985.  ET Ajánlás, az áldozatok büntetőjogi és büntető eljárásjogi
mediációs eljárás, az alakszerű büntető eljárás mellőzésehelyzete
 rendőrség, ügyészség feladatai:
•        rendőröket képezni kell, hogy figyeljenek a sértettre
•        a rendőrségnek tájékoztatnia kell a sértettet, hogy hova
lehet fordulni, illetve az állami kárpótlásról
•        hogyan hat a sértett helyzetére

1987. évi ET Ajánlás "Az áldozatoknak nyújtandó segítségről és az


áldozattá válás megelőzéséről"
Nem kötelező, de javaslatokat tartalmaz
•        viktimizációs vizsgálatok
•        Kampány (közvélemény érzékenyítése)
•        szolgáltatások (védelem, tanács az újabb sértetté válás
megelőzésélre, stb.)
2001. EU Kerethatározat: az áldozatok büntetőjogi és büntető
eljárásjogi helyzete
•        a tagállamnok jogi szabályozással biztosítsák a sértetti jogok
érvényesülését az eljárásban
Határidők: a tagállamoknak kellett ennek eleget tenni
2004. március: a sértettek részvétele jogi feltételeinek megteremtése
(az eljárás alá vontak jogainak érvényesítéséhez hasonló módon) +
állam által biztosított jogi tanácsadás a sértetteknek, ha nem tudja
megfizetni
2006. március: mediáció a büntető eljárásban

Bizonyos sértetti jogok:


•        méltóságát tiszteletben tartani, érdekeit figyelembe venni
•        meghallgatáshoz való jog
•        biztonságát biztosítani kell
•        elkülönített váróhelyiség
•        a másodlagos viktimizáció elkerülése
kötelezettségeket  Tovább megy, mint az ET 1985-ös Ajánlása!  is
megállapít

Egyre inkább a speciális sértetti csoportokra figyel:


gyerekek (szexuális célú kizsákmányolás, pornográfia,
gyerekkereskedelem)
nők: szexuális kizsákmányolás, emberkereskedelem, nők elleni
erőszak, stb.)

USA-ban, UK-ban:


•        A korrekt és tiszteletteljes bánásmódhoz való jog, az áldozat
méltóságának és magánéletének tiszteletben tartása
•        A vádlottól való ésszerű védelemhez való jog
•        A bírósági eljárásokról való tájékoztatás joga
•        Bírósági tárgyaláson való részvétel joga
•        Az államügyésszel való konzultáció joga
•        A kártérítéshez való jog
Az elkövető bűnösségének kimondásáról, ítéletéről, bebörtönzéséről és
szabadulásáról való tájékozódás

Magyarország:

        Büntető eljárási tv. 
        209/2001. (X.31.) Korm. rendelet à kárenyhítés (Biztonságos
Magyarországért Közalapítvány)
        BM Áldozatvédelmi irodák
        34/2002. (BK.24.) BM sz. utasítás: a családon belüli erőszak
áldozatai…
        45/2003. (IV.16.) Ogy hat.: a családon belüli erőszak
megelőzésére…
Kárenyhítés: csak súlyos, erőszakos bűncselekményeknél
A kárenyhítés maximált: 400 ezer ft-ban
Kuratórium dönt
A sértettsegítés viszont hiányzik:

8. A bűncselekménnyel okozott kár jóvátétele

A bűncselekménnyel okozott kár a kriminálpolitika egyik központi
témája.

A bűncselekménnyel okozott kár megtérítésének (kompenzáció)


lehetséges formái:
Ld. nemzetközi dokumentumok is
        -bűnelkövető általi jóvátétel
        -állam általi kártalanítás
        -önkéntes áldozatsegítő szervek által felkínált lehetőségek
        - biztosítási alapon történő kártérítés

Történeti előzmények:


        -bosszú
-kompozíciós (megváltási) rendszer: ált. magánszemély élete v. testi
épsége ellen elkövetett bcs-k esetén, nagysága függött a sértett
osztályhelyzetétől, nemétől, korától
- állami büntetőjog megjelenése után-hanyatlás
-1950-es évek:M. Fry –büntetőjogi reformer- áldozat és
tettes „kibékítése”
-1960-as évektől megindul az állami áldozatkártalanítási rendszerek
kiépítése

Jóvátétel módjai:

1.        Mediáció: tettes-áldozat egyezség, önkéntes megállapodás,
mindkét fél számára elfogadható módon a tettes jóváteszi, így
részben, vagy teljesen mentesül az egyébként szokásos
felelősségrevonás alól.
        -közvetítő- mediátor
Elemei: jóvátételi szándék, az érintettek önkéntes vállalkozása, a
tettes által elismert bűnösség, az egyezség tartalmának
korlátozhatatlansága
A sikeres mediáció jogi következménye lehet: nyomozás
megszüntetése, vádemeléstől való eltekintés, eljárás megszüntetése,
próbára bocsátás.
Alkalmazási kör: általában kisebb súlyú vagyon és testi épség elleni
cselekmények
Tágabb megközelítés: a tettes nem saját áldozatával, hanem hasonló
bcs-k sértettjeivel szembesül.
A mediáció úgy is felfogható, mint a büntető útról elterelés (diverzió)
egyik formája

2.        Polgári jogi igény érvényesítése a büntetőeljárás során: Mo.:


adhéziós eljárás

-fő érv mellette a pergazdaságosság


-elvileg van lehetőség a kártérítésre kötelezésre, a gyakorlatban
azonban ez alig érvényesül
-a sértett mint magánfél a büntetőeljárás során a terhelttel szemben
azt a polgári jogi igényt érvényesítheti, amely a bűncselekmény vagy
szabálysértés folytán keletkezett

3.        Kompenzációra kötelezés: önálló szankció Angliában és


Walesben, előnyt élvez a pénzbüntetéssel szemben
-kiegészítő jelleggel is alkalmazhatják
-más országokban- feltételes elítéléshez kapcsolódó kiegészítő
jogkövetkezmény

Jóvátétel: minden országban figyelembe veszik enyhítő körülményként,


gyakran alkalmazzák kiegészítő jelleggel
Szimbolikus jóvátétel: bocsánatkérés, kibékülés, közösségi
munkavégzés, karitatív célok, de lehet akár közérdekű munka is

4.        Az állam általi kártalanítás:


A különböző országokban különbség van:
-        azon bűncselekmények körében, amelyekre a kártalanítás
kiterjed
-        a sérelem mértékének figyelembevételének
-        hatóságokkal való együttműködési kötelezettségek
tekintetében
-        az áldozat viselkedésének értékelésében (aktív résztvevő-e,
van- e közvetett szerepe, volt-e részes vmely cselekményben, jelleme,
elkövetővel való kapcsolata)
Nagy-Britannia: tarifarendszer: a hasonló sérülésekért azonos
kártalanítás, 25 tarifaszint, 1000-250000 font, igényelhető az orvosi
kezelések költsége is, és egy speciális hatóság bírálja el az igényeket

9. Az erõszak, az erõszakos bûnözés biológiai, pszichológiai, társadalmi


természete (Inotai)

az erõszakos bûnözés kutatásainak indokai:


        - erõszak: az emberi viselkedés része Þ klasszikus
kriminológiai kutatási terület
        - kicsi a különbség jogellenes és hõsies erõszakos
cselekmény között
        - a békés körülmények között meglévõ erõszakos
bûncselekmények száma nõ

az erõszak büntetőjogi és kriminológiai fogalma:


- büntetőjog: az az erõszakos cselekmény, amely a bünetőjog által
védett jogtárgy ellen irányul = bûncselelekmény
        -nem feltétlenül személy, hanem dolog ellen is irányulhat
- kriminológia: más ember pszichikai v. fizikai sérelme (embertõl eredõ
és közvetlenül emberre irányuló olyan szándékos cselekményt
feltételez, amely fizikai vagy pszichikai erõszakban nyilvánul meg)
- tehát az erõszakos bűncselekmény: szándékos, a sértett személye
ellen irányuló magatartás, a sértettnek kényszerhelyzetet teremt;
                - az erõszak lehet:
- eszközcselekmény: rablás, zsarolás, erõszakos közösülés -> tehát az
erőszak a cselekmény második részének eredményességéhez kell
- a tv-i tényállás eleme: a tv-i tényállás megvalósítása már önmagában
személy elleni erõszakot tételez fel (pl. emberölés)
       
- az erõszakos bûncseekményekl típusai:
- szükségletkielégítõ bûncselekmény (rablás, erõszakos közösülés,
nyereségvágyból elkövetett emberölés), jellemző: csoportos,
városokban jellemzõ, nagyszámú alkalom
- konfliktusfeloldó bûncselekmény, jellemző: személyközi viszonyok,
erõs felindulás, alkohol hatása, alkalmi szituáció
       
- az erõszakos bûncselekmények 4 fő  jellemzője:
                1. szándékos bûncselekmény
                2. a sértett személye ellen irányul az erõszak
                3. az erõszak a sértett számára kényszerhelyzetet
teremt, akaratát/ellenállását megtöri
                4. az erõszak eszközcselekmény vagy a tv-i
tényállás eleme

az erõszakos bûncselekmények büntetõpolitikája és megelõzése


        - USA, Ny-Európa: szigorodó büntetések, Mo: humanizálódás
        - általános tendencia: mellékbüntetések egyre fontosabbak,
szabadságvesztés visszaszorul
        - fontos: elõrejelzés, szituációk csökkentése; egyéni és
társadalmi szintû megelõzés

az erõszakos bûncselekményekre vonatkozó elméletek:

az egyéni viselkedés alapján:
                - bio-pszicho sajátosságok alapján (Lorenz, Freud):
                        - az agresszió veleszületett tulajdonság,
nem rendellenes
                        - emberi és állati erõszak között:
- hasonlóság: az erõszak nem ösztön, hanem viselkedés, amely
összefügg a szükségletkielégítéssel, a létfenntartással
- különbség: az állatvilágban az erõszak mögött nincs érzelem, az
embereknél már nem racionális eszközcsel, hiszen érzelemmel párosul
                - frusztráció-agresszió elmélet (a behaviorista
irányzaton belül, pl. Dollard)
                        - a feszültség vezet az agresszivitáshoz
                        - minden kitûzött cél lehetetlenülése
erõszakot eredményez
- az agresszivitást növeli: elidegenedés, társ-i sûrûség, anonimitás
(ezek oka: az életforma megváltozása) Þ kommunikációs zavar (a
konfliktusfeloldó erõszak is az)
                - szociális elv (Bandura): az agresszív magatartás
tanulható

szociológiai szempontok szerint


- Durkheim: társ-i-kulturális tényezõk magyarázzák az agressziót;
Merton: anómiaelmélet (az egyensúly hiánya devianciát eredményez)
                - szubkultúra elmélet (Wolfgang, Ferracutti; a
chicagói iskolán belül)
                        - az olasz normavilág továbbélését
vizsgálták Amerikában a 60-as években
- az olasz bevándorlók 2. generációjánál a maffiakultúra eszközei az
érvényesülés eszközeiként jelennek meg; az eredetileg összetartó
elemek az amerikai ellenállás miatt erõszakossá válnak (az egyéni
fejlõdés során az egyéni értékrend részévé válik az erõszak, mivel a
környezet eltûri és várja az erõszakos reakciót)
- minél északabbról jön, annál gyengébb a hozott kultúra erõszak
elemeinek felerõsödése; minél délebbrõl, annál erõszakosabb módon
próbál beilleszkedni
- az elsõ generációs olasz bevándorlók az olasz tradicionális kultúra
felhasználásával alkalmazkodni próbáltak és kifelé nem alkalmaztak
erõszakot
- interakciós megközelítés: kapcsolatrendszereket vizsgál, személyt és
szituációt (agresszió: egymással különleges helyzetben kapcsolatba
került személyek között kialakult viszony)
- szimbolikus interakció: társadalmi csoportok egymásra vonatkoztatott
reakciói, magatartások félreértelmezése
- szociokulturális magyarázat (Gelles, Gil): a társ strukturális tényezõi
felelõsek az erõszakért (agresszió: az arra adott válasz)
- a kontroll elmélet erõszakkutatása: a közösségi szálak lazulásával, a
közösségi kontroll csökkenésével nõ az erõszak (kontroll: a
cselekmények következményeinek mérlegelése)
- szegregációs elmélet: a társadalomban nõ a csupán fogyasztóként
jelentkezõ rétegek száma és mennyisége, e rétegekre nincs szükség,
mint munkaerõ Þ nem éri meg ezekbe befektetni, a társ célja ezek
féken tartása Þ e rétegek nem tudnak civilizáltan érvényesülni Þ vagy
az erõszak alkalmazásával sikeresek lesznek v. a mindennapi
szükségletek kielégítése érdekében alkalmaznak erõszakot
- a lakosság elszigetelése az erõszak ellen: a javakat védeni lehet a
technika segítségével Þ önmagunk börtönbe zárása = elszigetelõdés a
többséggel szemben; a túlzott védelem miatt az erõszak célja
áttevõdött a személyekre

10. Az erõszakos bûnözés változása Magyarországon a társadalmi,


politikai, gazdasági rendszerváltás után (Inotai)

- 70-es évek: fõleg konfliktus feloldó erõszak, elsõsorban az


életmódhoz kapcsolódó falusi erõszak (szándékos súlyos testi sértés)
        - ált. szoros ismerettségi körbõl kerül ki a sértett, alap:
érzelmi, személyes konfliktusok
- 80-as évek:
        - aktív erõszakos bûnözés
        - elkövetõk: alacsony iskolai végzettség, nincs
szakképzettség
        - ugrásszerû emelkedés: városi rablás, fiatalkorúak által
elkövetett garázdaság

Történelmi jellemző, hogy az erőszakos cselekmények és a bűnözés az


átmeneti társadalmakban indulnak növekedésnek, amikor jelentős
társadalmi változások zajlanak -> Magyarországon ilyen volt a
rendszerváltozás
- 90-es évek:
- idegen sértettek ellen elkövetett bûncselekmények száma duplázódik
(szükségletkielégítés a cél)
- súlyos testi sértés: alkalmi vagy tartós konfliktusok oldására
- nõ a szándékos súlyos testi sértések száma is (de jellemző a
garázdaság és a rablás is)
        - nõ a fiatalkorú elkövetõk száma
- az erõszakos bûncselekmények száma nõ, de az elkövetõk száma
csökken (ok: halmozottak,  visszaesõk, de egyesek okként jelölik meg
a felderítés alacsony hatékonyságát is)
- 91-tõl: az élet elleni cselekmények 90%-kal nõnek

csökken az erõszakos bûncselekmények aránya is (10-rõl 7%-ra)


- a konfliktusfeloldó erõszak nagysága változatlan (városokban inkább
konfliktus nélküli), de a mikrotársadalmi problémák hatására nõ az
erõszak:
                        - többségében támadó
                        - idegen sértettek
                        - nincs konfliktus
                        - cél: anyagi javak megszerzése

az erőszakos bűncselekmények jellemzői a rendszerváltás óta:


-        elsősorban a városokba tevődik az erőszak (szemben a 60-
as évek faluival), oka: a városi integrációból kiszorultak
bûncselekményei, őka perifériára kerültek, ezért bűnöznek
-        a kisebbségek fogalmához is kapcsolódik (szubkultúra,
elõítélet miatt, valamint a reálisan rosszabb szociális, gazdasági és
társadalmi helyzetük miatt), de a sértettek is nagyobb  valószínûséggel
kerülnek ki onnan
-        túlsúlyban a fiatal férfi elkövetõk
- nők: jellemző a férfi társ elleni erőszak, vagy a gyermek elleni
(gyermekölés)
-        fegyveres bûncselekmények: 1%; USA: 37%
-az arány a fegyverviselést korlátozó rendelkezéseknek köszönhető
(USA nincs!)
-ez csak a lőfegyverre igaz, a szúró-, vágóeszközök használata már
jellemző
-        fõleg családtagok, rokonok ellen:
                - élet elleni: 50-60%
                        - testi épség elleni: 30-40%
-        erõs korreláció alkohol, drog és erõszak között
-az alkohol szerepe magas a hozzátartozó elleni cselekményeknél
-az erőszakos cselkményt elkövetők közel fele alkohol hatása alatt volt
az elkövetéskor
-        az erõszakos bûnözés az összbûnözés növekedését nem
követi

probléma: a felderítés hatékonysága csökken

- átfogó Btk. reform kell:
        - alternatív büntetésekhez szükséges infrastruktúra (pl.
hajléktalanok szállása)
        - pártfogó felügyelet fejlesztése
        - büntetőjogi reform és kodifikáció (gyakrabban
alkalmazandó a próbára bocsátás)
        - a pénzbüntetés meg nem fizetésével kapcsolatos jelenlegi
szabályozás megváltoztatása

11. Melyek a vagyon elleni bcs-k kriminológiai szempontból?Az amatőr


és profi tolvajok jellemzői. Az autóbiztosítással kapcs. leggyakoribb
visszaélések

Btk. 18. fejezetében szereplő bcs-k


A bcs-eken belül a legmagasabb arányt képviselik- 2001: 68%
Ezen belül is a lopás a legtöbb: vagyon elleni bcs-k háromnegyede,
összes ismertté vált bcs fele
Nyolcvanas évektől érzékelhető ez az erős dominancia

Kriminológiai szempontból:

Szűk értelemben: nem erőszakos vagyon elleni bcs-k
Tág értelemben:
-nem erőszakos vagyon elleni bcs-k
-gazdasági bcs-k ( de fehérgalléros bűnözés: külön típus)
-számítógépes bűnözés
-a hagyományos vagyon elleni bcs-ek: lopás; csalás (megtévesztéssel,
hamisítással, hitelkártyával…´); betörés (nem feltétlenül jár együtt
lopással), gyújtogatás (emberi életet is veszélyeztet!); orgazdaság

A nem erőszakos vagyon elleni bcs-ek

1.Lopás
A legelterjedtebb bcs típus
A lopás fogalmi elemei: jogtalan elvétele és elvitele olyan személyi
tulajdonnak (ingó dolognak), amely vki máshoz tartozik, azzal a
szándékkal, hogy a tulajdonost végleges érvénnyel megfosszák a
tulajdonától
        -jogtalan: az elkövetőnek nincs felhatalmazása vagy
engedélye a dolog elvételére
        -elvétel: az elkövetőnek hatalmába kell vonni a dolgot
        -elvitel: a legkisebb elmozdítással is megvalósul (pl áru
levétele a polcról)                common law
        -máshoz tartozik: az illetőnek joga van a dolog birtoklásához
                                szerint!

Tárgya szerint:


-bolti lopás: kis érték, magas szám, magas látencia, technika
korlátozhatja, jellemzően amatőr tolvajok, kevés haszon származik
belőle, a legelterjedtebb típus
-betöréses lopás: évente kb. 35000, egyharmada Bp-en, főleg
lakótelepeken; ált. profi, szervezett bűnbandák

Az amatőr és profi tolvajok jellemzői ( Sutherland):


Amatőrök:                                                                              
-alkalmi bűnelkövetés, gyakran csak egyszer követik
el                                                
-kevés kockázattal járó lopásokat követnek el
-kifinomult végrehajtás hiánya, nem túl ügyesen hajtják végre
-tervszerűség hiánya
-ált. anyagi kényszerből lopnak, krízishelyzetben
-jellemzően tizenéves elkövetők, felnőttkorban már nem jellemző
- nem válnak rendszeres bűnelkövetőkké, konvencionális életet
folytatnak
Profik:
-fejlett technikai készségek
-magas státus a bűnözői szubkultúrában
-konszenzuskényszer: osztoznak a zsákmányon- általában többen
követnek el bcs-t
-tanulnak egymástól, védik egymást
-szervezettek
-specializálódás: pl. gépkocsi, műkincs, hamisítás, betörés
zsebtolvajok: a két kategória között, de inkább profik
gépkocsilopás: egyik része a szervezett bűnözés fogalmába tartozik,
mindkét tolvajréteg megtalálható, a gyártók aktívan próbálkoznak a
megelőzéssel
műkincslopás: itt a legmagasabb a profik aránya, nagy haszonnal
kecsegtet, a tárgyak általában nem kerülnek elő, sok közülük
magángyűjteményben köt ki, nagy specializációs készséget (műértés)
feltételez a tervezés

2. Csalás


Egy másik személy tulajdonának megszerzése becsapással vagy
megtévesztéssel
Vagyonszerzés megtévesztéssel: az áldozatot vmilyen feltételezett
ténnyel kapcsolatos hamis állítással veszik rá, hogy önként váljon meg
tulajdonától
Bizalommal való visszaélés
Csekkhamisítás, hitelkártyacsalás
Betegbiztosítási csalás

Autóbizosítási csalás: a következő visszaélések tartoznak ide


-színlelt kárigény (eltávolítanak egyes alkatrészeket, majd bejelentik a
lopást, később vissza lehet helyezni)
-autó piacra dobása: bejelentik a lopást, és közben alkatrészenként
eladják
-jármű elhagyása (a tulajdonos az autót egy veszélyes környéken
hagyja, majd bejelenti a lopást)
- színlelt baleset (nincs ütközés, de berendezik a helyszínt, pl. törött
szélvédő)
-szándékosan előidézett baleset (nincs összejátszás a felek között, az
elkövető elintézi, hogy a kocsijába rohanjanak)
Gyakori még a tömegközlekedéssel is kapcsolatos hamis
egészségbiztosítási igény, melyből mind a „sérült”, mind az orvos is jól
járhat

3. Orgazdaság: lopásból származó dolgok adásvétele anyagi haszon


érdekében; titkos csatornákon keresztül folyik; nagy a kockázat, de
nagy a haszon is

4. Gyújtogatás: ingatlantulajdont veszi célba; itt esély van az


emberélet veszélyeztetésére is; gyakran gyermekek az elkövetők,
náluk pszichológiai okok is fennállnak; változatos elkövetői motívációk
léteznek (bosszú, haszon, zsarolás, figyelemfelkeltés, más bcs
leplezése, vandalizmus…)

12. A számítógépes bűnözés típusai

„high-tech” bűnözés: az arra irányuló kísérlet, hogyfejlett elektronikus
médiával folytassanak illegális tevékenységet (PC, mobiltelefon,
digitális technikák…)
az áldozatok már nincsenek közvetlen, fizikai kapcsolatban az
elkövetővel
a vagyontárgy nem közvetlen és kézzelfogható általában, valamint az
elkövetés lelepleződésének ideje is általában hosszabb, mint más
vagyoni bcs-eknél
a haszon és áldozatok köre is sokkal nagyobb, mint más esetekben
könnyen elkerülhető a lelepleződés, a bűnüldözés ezen a területen
még kevésbé fejlett, valamint az elkövetés földrajza is gyakorlatilag
határtalan (Afganisztánból is lehet egy USA bank elleni bcs-t elkövetni)
az elkövetők nagyon komplex tudással rendelkeznek, és folyamatosan
új bcs-eket találnak ki
könnyen átlépik a határokat, transznacionális bcs-ekké válnak

Típusai:
- számítógépes hálózatok feltörése


        -hacking: inkább csínytevés, nincs haszon, max.
információszerzés
        -illegális tevékenységek: hitelkártyaszámok lopása,
adatszerzés, vandalizmus (pl fájltörlés, vírus)
-ipari kémkedés (a versenytárs titkos információinak begyűjtése)
- szoftverkalózkodás (illegális másolt szoftverek eladása, másolása; a
gyártók igyekeznek védekezni)
-gyerekpornó (nehéz a felderítés, általában transznacionális)
-elektronikus levélbomba (olyan programok, melyek utasítják a gépet,
hogy árasszanak el más gépeket információkkal, e-mailekkel; képesek
gépeket és hálózatokat megbénítani)
-jelszószimatolók (képesek ezek a programok mások felhasznalónevt
és jelszavát lenyomozni)
-hitelkártyacsalás (lehet kártyaszámot lopni, és így az internetes
vásárlás csalással is megvalósulhat)

Elkövetők:


-alacsony átlagéletkor (14-19 év, általában fiúk)
-magas IQ
-középosztálybeli fiatalok
-visszahúzódó természetűek
- „ellenkulturális” cselekmények elkövetése: pl fogyasztói társadalom
ellen lázadás – internetes vásárlási rendszerek tönkretétele

Inotai:
- számítógépes bûncsel-k: technika fejlõdésével, ezen belül (Btk


hiányos)
        - számítógépes csalás
        - számítógép-kikémlelés (behatolás, olvasás, felhasználás)
        - szoftver lopás
        - számítógépes szabotázs (programok megváltoztatása,
hackerek
        - gépidõlopás
        - számítógépes okirathamisítás

13. A vagyon elleni bűncselekmények morfológiai és oksági jellemzői az


elmúlt évtizedekben Magyarországon:

Miért követnek el vagyon elleni bcs-ket?


- megélhetési/önfenntartó bűnözés
-anyagi haszonszerzés
-alkalmi bűnelkövetés

A vagyon elleni bűnözés által okozott kár folyamatosan nő, 1985-től


1997-ig a kár összege 55szörösére (!) nőtt
        1985: ~1,5 milliárd ft.                1997: ~78milliárd ft.

A bűnelkövetők kb 40%-a büntett előéletű, 15% a visszaeső


Kb. 50% az elkövetőknek bűnismétlő, 20% a visszaeső a vagyoni
bűncselekmények körében
->a vagyoni bűncselekményeknél az elkövetők között magasabb a
bűnismétlő és a visszaesők száma, mint az összes bűnelkövető
esetében, sőt itt a legmagasabb az ismétlés/visszaesés

( 2002:         52% lopás


20% betöréses lopás
9% csalás
1,2% (1998)szerzői ill. szomszédos jogok megsértése
6% rongálás )

Területi különbségek: minél gazdagabb egy régió, annál több a lopás


( 100 E lakosra jutó gyakoriság (2001)
1. Budapest
2. Somogy megye
3. Pest megye
...
.        18. BAZ megye
19. Szabolcs
20. Nógrád )
Tehát a nagyobb területeken, főleg a nagyvárosokban nagyobb a
kriminalitás
Az ismertté vált elkövetők tekintetében a rangsor fordított.

Az áldozat életstílusa is kedvezhet a bűnelkövetésnek: a lopás/betörés


nagyvárosokban, külvárosi területeken, kevéssé őrzött részeken, este
a leggyakoribb, főleg, ha a célobjektumok nincs speciálisan védve
(riasztó…)
        Az áldozat segítő magatartása: lehúzott redőnyök,
folyamatos sötétítés, felhalmozódott levelek
Az áldozatok 25%-a kevéssé volt óvatos, 12% pedig hanyag
figyelmetlenség ->alkalomteremtő
        magatartások

Jelentős ok a rendszerváltás:


-        az erkölcsi, gazdasági válság és a társadalmi lemaradás
miatt a jellemző a szükséglet szülte bűnözés -> a válság miatt
globálisan jellemző ok a valós szegénység szülte bűnözés
-        az elkövetők harmada munkanélküli, további 10% segélyben
részesül csak
        a munkanélküliség a vagyon elleni bűncselekmények
leggyakoribb faktora, és a munkanélküliség, és a vagyon elleni
bűncselekmények száma között szoros arányossági kapcsolat áll fenn
(Warner – Kleek – Winslow)
-        a jóléti bűnözés modern elmélete
        a szociális egyenlőtlenséggel magyarázható a vagyon elleni
bűnözés növekedése -> a jólét növeli a jövedelmeket, de a
szükségletek gyorsabban nőnek a lehetőségeknél
Másik ok a bűnözői életforma újratermelődése, és a szubkultúrák
jelenléte:
-        erre példa a magas visszaesői arány, mert ebben a körben a
legnagyobb a látencia és legkisebb a lebukás esélye, de jellemzőek
még a hibás minták, attitűdök rögzülése
-        a vagyon elleni bűnözés nemzedékről-nemzedékre
átöröklődik, mert
        a körülmények folyamatosan újratermelődnek
        szerepet játszik a szubkultúra jelensége
Ösztönző szerepük van az elkövetési alkalmaknak és a céltárgyak
viktimizációs hatásainak:
-        ellenőrzés hiánya, laza fegyelem, raktározási hiányosságok,
a tulajdonosi érdekeltség hiánya
-        szocializmus: az alapvető és tartós fogyasztási cikek hiánya
További okok: nemzetközi migráció, nagyszámú vendégmunkás…

14. A fiatalkori bűnözés kezelőrendszerének kialakulása

Szemléletváltás a fiatalkori bűnözés kezelésében

USA (XIX.szd. első harmada):ØA fiatalokkal való törődés NEM kizárólag


a család, hanem a közösség és az állam kötelessége is; az újabb
bűnelkövetés megelőzése a cél

EURÓPA (XX.szd.eleje) 


elvetette a klasszikus iskola megtorlásra építő elveit  helyette: tettesek
osztályozása + megelőzés

Mi indította el?


1. A büntetőjogon KÍVÜLI tényezők:
–A fiatalkor sajátos, átmeneti társadalmi helyzet
–Bűnözés korabeli növekedése
–Pozitivizmus eszmerendszere
–Szociológia fejlődése
2. A büntetőjogon BELÜLI tényezők:
–Speciális prevenciót preferáló kriminálpolitika
–Beavatkozás célja: a fiatal problémáinak megoldása
–Bűncselekmény = probléma-tünet

Kialakult a fiatalkorúak önálló kezelő rendszere:


Enyhébb büntetőjogi, eljárásjogi és végrehajtási szabályok
–életkori határok (és/vagy) erkölcsi fejlettség
Igazságügyi szervek feladata
–felelősség érvényesítése
–megelőzés
–reszocializáció
Speciális intézetek
Fk. ig.szolg rendszer (viszonylagos vagy teljes önállóság)
a büntetőjog további humanizálása

Enyhébb büntetőjogi, eljárásjogi és végrehajtási szabályok


1943. évi büntető tv. javaslat = Deák-féle (nincs külön fk.szabályozás)
1878.Csemegi kódex: Fk.= kicsi felnőtt
Az fk. Külön kezelésére  még nem volt szükség:
1908.évi XXXVI. Tc. -- I. büntetőnovella
Más, enyhébb büntetőjogi  cél = megmentés, nevelés szabályok
16-ról 18-ra emelte
Feltételhez kötött bűnösség = értelmi, erkölcsi fejlettség
Igazságügyi szervek feladata = felelősség érvényesítése ++
megelőzés és a reszocializációban közreműködés
Rövid tartamú szabadságvesztés helyett = intézkedés
Fk. hozzájárultig.szolg rendszer: viszonylagos vagy teljes önállóság
a kiegészült a nevelésibüntetőjog további humanizálásához céllal

1908:XXXVI. tc. - I. Bn.


•        Szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése;
•        feltételhez kötött bűnösség;
•        halálbüntetés, fegyházbüntetés: NEM
•        Individualizáció
•        A Bn törekedett a bűntetőjogi intézményrendszer és a
szoc.pol és a gyermekvédelmi intézményrendszer összekapcsolására!
1913:VII.tc. = Fk bíróság felállítása
•        patronázs egyesületek, pártfogó tisztviselők
1951:34.tvr.
•        alapgondolata = az fk. büntetőjog csak viszonylagosan
önálló, hiszen a büntetőjog általános elvei az fk-ra is érvényesek
•        BÁR: a nevelő intézkedések vannak továbbra is a központban
•        fk =  egyetlen kritérium a kor
1954:23.tvr.
•        2 kategória: 12-14; 14-18 (ez utóbbinál: főszabály =
büntetés, SŐT: halál is lehetett)
•        az fk bíróság nem különült el a bírósági szervezettől a
bíróságnak CSAK igazságszolgáltatási funkciója volt, szoc.pol.
feladatokkal nem rendelkezett
1961:V.tv.
•        MEGSZŰNT az fk. büntetőjog viszonylagos önállósága
•        büntethetőség alsó korhatára = 14 év
•        rendszerint nevelő intézkedés
•        Pozitívuma = nem tette lehetővé a halálbüntetés
alkalmazását
1978:IV.tv.
•        a VII. fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni
•        különös szabály megelőzi az általános rendelkezéseket
•        büntetés célja: az fk. helyes irányba fejlődjék és a
társadalom hasznos tagjává váljon

azaz  Magyarország az alábbi utat járta be (eddig):


fejlődés iránya:
                1.  jóléti modell 
                2. igazságügyi modell 
                3. módosított büntető modell

- DE!! Egyik modell sem létezett (létezik) kizárólagosan megvalósuló


formájában.
- Világszerte az a törekvés (néhány kivételtől eltekintve) , hogy a
fiatalkorúak igazságszolgáltatási rendszerében valamilyen módon
oldják a büntető modell zordságát, átvéve elemeket a jóléti modellből.
- Az összevegyített rendszer elemei újra és újra átértékelődnek, hogy
az adott helyzetnek, kornak és kultúrának megfelelő egyensúly
alakuljon ki.

Három irányzat a jelenlegi reformtörekvésekben:


Nyugat-Európa:
–erősíteni az fk. rendszer különállását
–erősíteni a nevelő intézmények hatását
–nagyobb differenciálási lehetőségek2
.USA:
–megkérdőjeleződik az fk. rendszer különállását
–Megkérdőjeleződik az fk. bíróságok szükségességét; egyesíteni a
felnőtt korúak rendszerével3
.Új-Zéland, Ausztrália:
–Kárhelyreállító igazságszolgáltatás, jóvátétel, elterelés, mediáció

A legtöbb európai országban az alsó korhatár: 14 év


DE!: legtöbbször nem automatikus büntetőjogi felelősség fennállását
hanem: plusz feltételek isjelenti kellenek, mint: értelmi, erkölcsi vagy
akarati feltétel vizsgálata ill. ítélőképesség vagy belátási képesség
Az fk-n belüli további tagozódás egyes európai országokban: külön: 14-
16; 16-18 évesek csoportja
Megjelent az „idősebb fk”-ra vonatkozóan a felnőttkori szabályok
alkalmazásának igénye is: pl. Hollandia

Magyarország:


-        14-18 (és: NINCS egyéb pontosabban afeltétel
beszámítási képesség hiánya, mint bármely más elkövetőnél
felmerülhet)
-        A 14-18-on belül NINCS további tagozódás (bár halvány
előrelépés, hogy a közérdekű munka kiszabására akkor is sor kerülhet,
ha az fk. az eljárás alatt betöltötte a 18.életévét)
-        nincs fiatal-felnőtt kategória (18-21) SOK európai országban
VAN!)
-        Az elmúlt 20 évben = az alsó életkori határok megemelése a
jellemző:
13-raIzrael: 9-ről
12-reKanada: 7-ről
Argentína: 16-ra14-ről
15-reNorvégia: 14-ről

A gyermek- és ifjúságvédelmi rendszer és az fk  büntető


igazságszolgáltatás közötti kapcsolat
a.) ÁTJÁRHATÓSÁG:
ez döntőena büntetőjogszabályok és más jogterületek között attól
függ, hogy jóléti vagy büntető megközelítésű-e az adott ország fk.
rendszere
átjárhatóság a gyámügy és a gyermekvédelem felé:
b.) nulla tolerancia:        
gyermek-kijárási tilalom (10 éven aluli gyermekeknél – pl. UK)
polgári eljárási szabályokgyermekbiztonsági határozat szerint
szülő felelősségre vonása a gyermek bcs elkövetése miatt

15. A fiatalkori bűnözéskezelését meghatározó nemzetközi


dokumentumok

ENSZ-dokumentumok:

Az elítéltek kezelésével kapcsolatos minimum szabályok (The Standard
Minimum Rules for the Treatment of Prisoners, (1955)
= fiatalkorúakat el kell különíteni a felnőtt korúaktól az előzetes
letartóztatás és a szabadságvesztés tartama alatt
A Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmánya (The International
Covenant on Civil and Political Rights, 1966)
Halálbüntetés tilalma: aki 18 életévük előtt követték el a
bűncselekményt (Art. 6.5). A 14.4 szakasz kiemeli: „fiatalkorú személy
esetében a bírósági eljárásnak olyannak kell lennie, amely tekintetbe
veszi a személy korát és a rehabilitáció szükségességét.”
ENSZ Gyermekjogi Konvenció (1989)
minden 18 év alatti személyre; a 18 év alattiakat
egységesen „gyermekként” határozza meg. A fiatalkorúak büntető
igazságszolgáltatásával kapcsolatos konkrét rendelkezések: a
konvenció 37 és 40 cikkelyei
43 ország közül, akik eddig jelentettek, 14 az ország alkotmányába
illesztette be a konvenció rendelkezéseit. 35 ország új törvényt
alkotott vagy a létezőt módosította, hogy megfeleljen az
egyezménynek.
Pekingi Szabályok (UN Standard Minimum Rules for the Administration
of Juvenile Justice 1985 (the 'Beijing Rules')
A fiatalkorúak hatékony igazságszolgáltatási rendszerének elvi kereteit
a tisztán büntető intézkedéseket fiatalkorúak esetében el kell
kerülni.
További szabályok:
• az  fk. Büntető igazságszolgáltatásának lényegi eleme a MÁS ELBÁNÁS
•        az fk.ig.szolg. célja: a jólét elősegítése és az arányosság
elvének érvényesülése
•        A kutatások fontossága
• A szabadságelvonás „végső eszköz” a fiatalkorúak esetében, és a
lehető legrövidebb ideig kell tartson
• A szülők, gondozók jelenléte a tárgyaláson
•        A proporcionalitás elve a büntetéskiszabásban
• A gyermekek bevonása és jogi képviseletének biztosítása
• Közösségi szankciók alkalmazása (pl. helyreállítás, felügyelet,
elterelések)
• A fiatalkorúakkal foglalkozó igazságszolgáltatási szakemberek
speciális képzésének szükségessége
o        környezettanulmány fontossága!!

Rijadi Elvek (UN Guidelines for the Prevention of Juvenile Delinquency


1990 (Riyadh Guidelines)
•        A „gyermekközpontú megközelítés” szükségessége
•        a fiatalkori bűnözés megelőzéséért viselt felelősséget –
többek között – a családra, az iskolára, a közösségra, a médiára
helyezi. Szükségesnek tartja a megfelelő jogi szabályok megalkotását,
a kezelési politikák kialakítását és a kutatást. Kormányzati felelősség a
családok védelme, beleértve a nagycsaládot is.
Tokiói Szabályok (UN Minimum Rules for Non-Custodial Measures 1990
(the Tokyo Rules)
Szélesebb közösségi bevonódás szükségessége a büntető
igazságszolgáltatás működésébe, különösen az elkövetők kezelésénél,
illetve az elkövetők felelősségérzetének felkeltésére.
United Nations Rules for the Protection of Juveniles Deprived of their
Liberty 1990 (JDLs)
Részletes javaslatok a szabadságelvonásban részesülő fiatalok
kezelésével kapcsolatosan: Pl.:
•        rendszeres látogatás és a kapcsolattartás lehetősége a
szülővel, gondozóval
•        a testi fenyítés eltiltása, az étkezésmegvonás tilalma
•        orvosi ellátás, illetve pszichoszociális vizsgálat
•        panaszjog, és a segítség a panasztételhez

16. A fiatalkori bűnözés tendenciái és hazai sajátosságai

A fiatalkori bűnözés hullámai
1. hullám: a II. vh. után
2. hullám: az 1970-es évek
3. hullám: az 1980-as évek
4. hullám: 1985-től fokozódó, 1989-től ugrásszerű növekedés

A bűnözés = korspecifikus jelenség


Gyakorisági mutatók (100.000 azonos életkorú lakosra számítva):
1.Gyerekkorúak:         1999: 25,5
2.Fiatalkorúak        1999: 225,9
.Fiatal felnőttek        1999: 316,1
4.Felnőtt korúak        1999: 151,0
ezért: a gyakorisági mutatókkal célszerű operálni = az azonos életkorú
népességen belüli arányszámokkal
ez sajnos romlik (bár az fk bűnelkövetők abszolút száma csökken)
Negatív jelenség == az első elkövetés időpontja egyre korábbra
12-13 életév közétevődik

A.) A fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények összetétele

A fiatalkorúak összbűnözésén belül

  1   2   3   4   5


Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©azrefs.org 2016
rəhbərliyinə müraciət

    Ana səhifə